A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Grynaeus Tamás: „Lappongva gyógyítgató paraszt orvosok” Szeged környékén a századfordulótól napjainkig

„Lappongva gyógyítgató paraszt orvosok" Szeged környékén a századfordulótól napjainkig 1994 GRYNAEUS TAMÁS (Budapest, Szent János Kórház) A városi tanács ekkor (1797) elhatározta, hogy a „ Feő Biro Müller Sebestyén ur az illyetén lappongva gyógyítgató paraszt orvosokat kifogja nyomoztatni, s büntetés véget elől állítani, többnyire pedig közönségessé tétetend, hogy ki-ki nyavalyás állapottyában a Város tanult Orvossához folyamodjon, és ha ki magát vagy felebaráttyát az ilyen veszedelmes paraszt orvosokra bízni tapasztaltatik hasonló büntetést, aki pedig az ilyeneket, akár az amollyan orvosokat feladja, ajándékot vészen ". (Szeged város Tanácsi jegyzőkönyv, 1324. sz. 1797. aug. 17.) „A sündisznótüske hamuja petroleummal keverve a legkopaszabb fejen is bozontot nevel, csak előbb mustárral kell vörösre dörgölni a tarkót. Ezt persze már csak Apró Setét Rozál ángyikától hallottam, aki szatymazi javasasszony és csirkével járatos a házunkhoz. Alighanem sündisznótüske hamujával kenegeti őket, mert a toll sokkal dúsabb növésű rajtuk, mint a hús. De éppen ezért van az én szememben Rozál ángyinak is annyi hitele, mint Pliniusnak, meg a császárok doktorának ". (Móra Ferenc: Belterjes sündisznótenyésztés) A hazai nagyhírű hagyományos gyógyítókról szóló irodalom meglehetősen szegényes, (ősi javas,

1 cserszegtomaji Vak Lina,

2 az Illyés Gyula említette pusztai gyógyítók,

3 a fehértói gyógyító ember,

4 az orosházi kenőasszony,

5 a „pitvarosi Rövidített formában, németül megjelent: Acta Ethnographica Hungarica 1994. 39., 325-340. 1 Vajkai A. 1938. 2 Vajkai A. 1940. -* Illyés Gyula: Puszták népe, 15. fejezet: Kuruzslók és orvoslók. 4 Grynaeus T. 1956. Oláh A. 1963. 137