A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Tóth Ferenc: Hagyományos hagymatermelés Makón

volt idő. Az osztályozáshoz legalább hárman kellettek: egy hordta a garatba a hagymát, egy hajtotta a rostát, a harmadik a szétválogatott hagymával megtelt kaskákat ürítette ki. A garatba egy kiskaskányi hagymát öntöttek föl, aki a gépet kezelte, egyik kézzel hajtotta a rostát, a másikkal a garat ötető nyílásán kézzel adagolta, nyomta be a hagymát. FORGATÓS ROSTA: Kisüzemi hagymatermelőknek ma is nélkülözhetetlen eszköze, a dughagymát'szinte kizárólag forgatós rostával osztályozzák. Az 1920-as évekre teljesen kiforrt alakja és működési elve. Márton György gondosan utánajárt, és részletesen be is mutatta: „Az apróhagyma osztályozó rostálására az osztályozó rosta (hagymarosta) szolgál. Ilyen kétféle van, úm. a tolós és a forgatós rosta. Mind a kettő majdnem teljesen fából készül, s a háziipar terméke. Sokszor ácsok, de leginkább barkácsoló emberek készítménye. Sehol az országban másutt ilyeneket nem láttam: úgy látszik, hogy e gépek a makói nép kezén születtek meg, makói különlegességek [...] A tolós rosta a régibb, az egyszerűbb, a kevésbé jó; éppen ezért a használatból lassan ki is megy. A forgatós rosta (forgató rosta, kerekrosta, triőrrosta, hengerrosta) egy körülbelül másfél méter magas és majdnem 2 méter hosszú, triőrhöz hasonló géprosta. Teljesen fából van. Csak a szögek és a bordaléckötők vannak rajta vasból. Azonkívül bádogból van a tölcsérnél, a garat alján a beeresztő és a parázs-kiadó hajlított lemez a gép végén. 7. kép. Forgatós osztályozó rosta (Dömötör Mihály felvétele) 93