A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Szűcs Judit: Csongrád társadalma a tárgyakban: Harmai Rozália csongrádi földművesné leltára (Forrásközlés és forráselemzés)

Tehát a leltárból hiányzó termés (annak legalábbis egy része) az iratok csomójában külön árverési jegyzőkönyvben található. A később részletezett adósság fejében, az örökség rendezése céljából ezt is el kellett adni. A jegyzék tételei utalnak a szántóföldi gabonatermesztésre (búza, árpa), a másodvetésre (köles), a kukoricaköztesként termelt tökre. A termények jegyzékbeli arányaiból nem lehet következtetni a termesztés arányaira, de jelzik a 19. század közepi gazdálkodás módját. A háztartás számbavételénél nem vették fel az étkezés nyersanyagait (Kivéve a nagy értékű szalonnát. Lásd a 10. táblázatot!), félkész és készételeket. A csongrádi leltározási szokások szerint a kisebb ingatlan vagyont megörökítő, vagy ingatlant nem tartalmazó inventáriumokba vették fel az elhunyt után maradt ruhadarabokat. A berendezések közül a pitvarban használt asztal és kisszékek, a háztartás eszközei közül fa-, cserépmozsár, köpülő, piszkafa, szénvonó, szalma terménytartó, bárd, szalonnakuka hiányzik. A piszkafa, szénvonó és a szalonnakuka kis értéke miatt lényegtelennek tűnhetett. A fonás eszközei és a kóc leltárbavételéből következtethetünk vég vásznak létére. Ezek is hiányoznak. (A hiányok ellenőrzéséhez szolgálhat a mellékletként szereplő teljes leltár és az ingó tételek egyéb ingóságokban szereplő 108 tételét rendszerező 1-10. táblázat.) A gazdaság, a földműves lét alapját a megművelhető és legeltetésre használható föld (nagysága és minősége) és a rajta lévő tanya jelentették. Bartók Márton özvegye, Hármai Rozália tulajdonában - a leltárban szó szerinti megfogalmazásban - „ 6/8 telek tanya föld rajta lévő épületekkel" volt. Ennek értékét 7500 forintra becsülték. Az idézett ingatlan vagyoni tételt más leltárak hasonló tételéhez viszonyítva tudjuk értelmezni. iktatószám név a föld nagysága becsült értéke 126/1855. Hármai Rozália 6/8 telek tanya föld rajta lévő épületekkel 7500 f. 284/1855. Balog Mátyás 1 telek, vagyis 58 hold föld épületekkel 8000 f. 285/1855. Futó Kovács Mátyás 2 telek, azaz 116 hold föld épületekkel 20 000 f. 1369/1855. Forgó István fél telek tanyásföld 1 448 f. A fenti 3 leltárból az ingatlan nevezett tételének becsült értéke a föld és a rajta lévő épületek nagysága mellett más (nem a jegyzék adataiból következtethető) tényezőktől, a föld minőségétől, a szántó és a legelő arányától, a rajta lévő épületek nagyságától, minőségétől is függhetett. (Nem beszélve a becsérték megállapításának számunkra ismeretlen egyéb tényezőitől, körülményeitől. Gondolok itt arra, hogy kinek mi volt az érdeke a föld becsértéke megállapításakor, és ezt az érdekét hogyan tudta érvényesíteni.) Kérdés, hogy a 19. században már használt kishold, nagyhold

7 mértékegység, a föld minősége és a telek nagysága hogyan függött össze? Hármai Rozália 6/8 telek 7 MNL 2. 567-568. A hold szócikk szerint a kishold (1200 négyszögöl) és a nagyhold (1600 négyszögöl) a 19. szazad második télében terjedt el. 8