A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)
Szűcs Judit: Csongrád társadalma a tárgyakban: Harmai Rozália csongrádi földművesné leltára (Forrásközlés és forráselemzés)
Csongrád társadalma a tárgyakban: Hármai Rozália csongrádi földmüvesné leltára (Forrásközlés és forráselemzés) SZŰCS JUDIT (Csongrád, Tari László Múzeum) Egy-egy inventárium az adott kor embere tárgyi világát, ingóságait és ingatlanát, tehát vagyoni helyzetét mutatja be. Ha az adott időszakból nagyobb mennyiségben maradtak fönn hagyatéki leltárak, akkor a foglalkozási ágak, társadalmi rétegek, esetleg az egész helység társadalmát képviselőik vagyoni és tárgyi hátterével be lehet mutatni. 1 Csongrádról, erről a mezővárosi és nagyközségi lét határán mozgó településről egy adott közigazgatási helyzetben, 1854-1860 között többszáz inventárium maradt fönn napjainkig." Az adott időszak, 5-6 év 300-350 leltára az alföldi, közép-tiszai helység földműves-gazdálkodó, iparos és napszámos társadalma állapotvizsgálatát teszi lehetővé. Az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány terhére 1997 őszén 1 évre elfogadott kutatási témám Csongrád társadalma a tárgyakban címet viseli. (Nyilvántartási száma: A1365.) Korábban, 1993-1996 között A társadalmi rétegződés kifejeződése a textíliákban és a gyermeknevelésben Csongrád mezőváros példáján címen OTKA kutatási témaként kezdtem foglalkozni a hagyatéki leltárakkal. (Az OTKA-kutatás nyilvántartási száma T7030 volt.) A leltárak feltárása és számítógépes feldolgozása folyik. A feltárás Labádi Lajos igazgató és Bige Csaba levéltárkezelő, a számítógépes feldolgozás és adatfelvitel Szűcs Imre programozó közreműködésével folyik. (Az adatfelvitelt Szigethy Zsolt kezdte meg.) A számítógépes feldolgozás munkájában konzultációs kapcsolatban állunk Benda Gyulával és Granasztói Péterrel. Eddig az iparos leltárak egy-egy foglalkozási ághoz kötött csoportjának, illetve egy-egy leltárnak az elemzése történt meg, illetve a viselet és társadalom összefüggésének vizsgálatát férfi és női leltárak alapján kezdtem meg. 3 Jelen írásomban egyetlen leltárt, egy 64 évesen özvegyen elhunyt asszony, Bartók Márton neje, Hármai Rozália leltárát mutatom be. 4 Választásomat az alábbiakban indoklom. A földműves vagy gazdálkodó (korábban telkes jobbágy) egy mezőváros meghatározó rétege, tárgyi világa, vagyoni helyzete a kor mezőgazdasági kultúrájának, az adott réteget képviselő családok életmódjának jelölője. 5 Földműves özvegyasszony tulajdonos választásával a múlt század közepi, a férj nélkül maradt asszony, családfő anyagi-társadalmi helyzetét is bemutathatom. 1 Hofer T. 1983. 39-64., Tóth Z. 1982. 177-231., 1989., Juhász A. 1991. 293-299. Kocsis Gy. 1988. A teljesség igénye nélkül. . 2 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltár Csongrádi Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság Iratai 1855-1860. Polgári Peres Iratok. 3 Szűcs J. 1995. 56-61., 1996. 459-462. 4 Korábban 2 iparos leltár forrásközlését és elemzését végeztem el. Szűcs J. é. п., 1997 1 . 5 A földműves leltárhoz: Benda Gy. 1989. 241-249., 1997. 217-250. 5
