A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Markos Gyöngyi: Tímármesterség Hódmezővásárhelyen

tölgygubacsból készült cserzőanyagot használtak, de alkalmazták a fűz-, nyár-, gesztenye-, fenyőfa kérgéből készült cserlét is.

4 A 18. századtól figyelhető meg a varga mesterség kétfelé válása. A magyar vargák bőrt készítettek ki mesteremberek (csizmadiák, szíjártók) számára, készítettek egyszerű lábbeliket (bocskort, bakancsot, sarut), valamint javították azokat. A német vargák finomabb, nyugatibb divatú lábbelik (női fűzős saru, női- férfi cipő, női- férfi papucs) készítésével foglalkoztak. Mesterségük a 19. században összemosódott a cipészekével.

5 A timsóval, kutyaürülékkel és szömörcével dolgozó, puha bőrt {szattyán, kordován) előállító tímár neve tobakos. A magas technikai színvonalú török bőrkikészítés hatását kell látni a tímármesterség ezen ágában. Létére a Tabán városrész neve is utal. A céh története Szeremlei Sámuel kutatásaiból tudjuk, hogy Hódmezővásárhelyen „a hivatalos iratok legelőször tímár (1766) Fazekas Mihályt nevezik meg, aki 120 frton házat vett, aztán Bernát zsidó (1770) és Szabó István cserző varga mester (1774) neveikre találunk. Néhány évvel később a hivatalos összeírás ezt a hét varga mestert jegyezte fel: Matheidesz András, Szűcs János, Tornyai József, Matula, Szatmári Ferenc, Báriczki András, Varga János, kikhez még hat legény tartozott."

6 A 19. század elejéből maradt fönn Suszter János, Szabó János, Komáromi István és Lénárt József neve.

7 Pozsár István szerint a vásárhelyi vargáknak „első harminc pontból álló levelük 1733-ból való. 1822-ben újabb szabadalmi levelet kapnak 49 articulusban."

8 Bálint Sándor szerint a vásárhelyi mesterek 1822-ig az 1774-ben alakult szegedi tímár céhhez tartoztak.

9 Ez utóbbi tényt látszik igazolni a hódmezővásárhelyi tímár céh protocolluma, mely szerint 1823-ban kaptak privilégiumot, s a legelső céhgyűjtést az év október 17-én tartották.

10 Alapító tagok voltak: Nemes Makola János, Vajnai Ferenc, Goby Márton, Dura Péter, Tóth János, Asztalos Istvány, Betsei Péter, Budai Péter, Kovács József, Makola György, Hegedűs Ferenc, Budai Pál, Asztalos Ferenc, Gobi János, Dura János, Szekuritz Dániel, Szűcs János. A céh első tisztviselői - akik a maradék esztendőre fizetést nem kaptak - a következők lettek: első céhmester: Nemes Makola János, alcéhmester: Goby Márton, atyamester: Tóth János, jegyző: Asztalos Ferenc, szolgálómester: Dura János. 1824-re megválasztott tisztségviselők: első céhmester Goby Márton, alcéhmester: Asztalos István, atyamester: Szekuritz Dániel. A tisztségviselők fizetése („melly fizetések és jutalmak mind addig úgy maradandók legyenek, még a' czéhbeli cassajövedelem azokk nagyobbítását engedni nem fogja"): főcéhmesternek 6, alcéhmesternek 4, atyamesternek és jegyzőnek 3, szolgálómesternek 1 ezüstforint. 4 Csiba É. 1975.7. 5 Gáborján A. 1982b. 488-489. 6 Szeremlei S. 1911.394. 7 Uo. 394-395. 8 Pozsár I. 1912. 100. 9 BálintS. 1977.316. 10 Az H. M. Vásárhelyi Magyar Tímár Czéhnek protocolluma (továbbiakban: Prot.) - TJM 73.47.7. 38