A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés) II.

60 krajcár egy kg szalonna. A révész feladata a kikötés, a kötél és a „vinkli" kezelése a komp hátulján. A kötelet elöl az utasok húzták, a révész „húzd elöl!" kiáltására. Egy révész csinált egy fordulót, a másik addig pihent. A munka hajnaltól estig tartott. Éjjel egyikük ott aludt a révészházban, aki éjjel akart átmenni, ladikon vitte. Ha orvoshoz vagy más fontos ügyben mentek, ingyen vitték át, de ha „elzüllöttek" (részegek) jöttek, borravaló nélkül nem ment. 10 fillér - 1 korona borravalót kapott. Helybeli nem fizetett, ma sem fizet a kompon. Amikor az állást otthagyta, már 15 napi felmondás kellett. 333. 231. Koszó András 63 éves törvénybíró, 5 hold A „szokások szerint" decemberben van a mezőőr elszámolása, akkor mindenki bejelentheti az igényét vele szemben. 333. 232. Bajtai Mihály 47 éves [mezőőr] Ha jószágot tilosban találunk, megzálogoljuk a tulajdonosát, és el kell jöjjön a községházára. Ha vállalja, hogy megtéríti a kárt, és megegyeznek a károsultak, akkor nincs baj, a zálogot visszaadjuk. 333. 233. Koszó András 63 éves [törvénybíró], 5 hold Ha a mezőőr jelentést tesz és behajtja a kártevő marhát, a tulajdonos addig nem kaphatja meg, míg a kár értékét meg nem téríti. A károsult és a károkozó együttesen választanak becsüsöket, ha valamelyik a kettő közül a választott becsüs becslésébe nem egyezik bele, akkor hatósági közeggel becsültetik meg a kárt. Ha a Tiszán túl tesz kárt a marha, akkor míg át nem hajtják a községházára, behajtják a mezőőr lakásához, akkor ez olyan, mintha a községházához vitték volna. Mostanában a láncelvételt el kellett hagyni, mert az állat gazdája ott hagyja a láncot vagy a kötelet a mezőőrnél, ha annak az értékénél nagyobb a kár. Régebben becsületből érte mentek a kötélnek vagy a láncnak, mert az a tehénhez tartozott. 333. 234. Széli Tamás 28 éves Kártevésnél, jószágkárnál a kártokozó jószágot a károsult magánál tarthatja, míg a jószág gazdája a felbecsült kár ellenértékét meg nem fizeti. Ez úgy lábasjószágoknál, mint libáknál is megvan, és a község is gyakorolja. 196