A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Szűcs Judit: Csongrád társadalma a tárgyakban: Harmai Rozália csongrádi földművesné leltára (Forrásközlés és forráselemzés)

a cserép vagy kő zsírosbödön, cserép csíkszedő, cserép és fa tálak, cseréptányérok, dézsák, kaszaüllő (és kalapács), motolla, rokka, székláb, sütőteknő és szita, mosóteknő, a véka (Lásd a leltár megfelelő tételeit, az 1-6. sz. fotókat és az 1-5. sz. rajzokat!) Ezek anyaguk és funkciójuk miatt hosszabb ideig voltak használatban. Ezek többségét szakiparos készítette. A tárgyak másik részét házilag készítették, vagy specialistátó! szerezték be. Ezeket anyaguk és gyakori használatuk miatt gyakrabban cserélték, de anyagukban, készítésük technikájában, formájukban hosszabb távon nem változtak. Ide sorolhatók a ciroksöprü, a füzfagallyból készült párszárító, garaboly és a hasított füzfagallyal készített szalma szakajtókosarak. Részben házilag készültek a kender, len alapanyagú zsákok, ponyva, szakajtóruhák, sütőabrosz, lepedő. Nehéz a két tárgycsoport között a határt meghúzni. A székláb, a sütőteknő a szitával, a rostával ezen a határon helyezkedik el. (Lásd az 5., 6., 7., 8. sz. képeket!) A múzeumban, Hármai Rozália leltárában megtalálható, de fotón, rajzon nem szereplő tárgyak jegyzéke: festett fenyőfa asztal, karos pad, festett láda, festett karszék, festett tányérok (1. oldal 5-9. tétel), lepedő, asztal abrosz (1. oldal 15., 16., 18. és 19.), kenyér kosár, nagy fúró, véső, kalapács, rósz harapó fogó (2. oldal. 7., 8., 10., 11., 12. és 13.) fazék, bögre, kis uborkás hordó, jó ponyva, kanta, fa gereblye, balta és kapa (3. oldal 3., 4., 20., 21., 25., 31., 33. és 34.), lóra való szerszám, rósz talitska (ládás talicska lehetett), vas láb, fél fenekű rósz hordó, rósz garaboly (4. oldal 8., 15., 24., 27. és 30.). Többször előforduló tárgyak, eszközök, edények: hordó, kanta, tányér, tál, szita, zsajtár, vödör. A múlt századi zsajtár (fejőedény) és vödör vasabroncsos fa edény lehetett. Ilyen már nem került a múzeumba. Kérdéses, hogy a képek és a kis tükrök milyenek lehettek? A múzeumban található képek és tükrök egyértelműen a 20. században használtakkal azonosíthatók. Megjegyzések: A két forrástípus, levéltári dokumentumok és a múzeumi tárgyak összevetését, együtt elemzését a már említett OTKA pályázatban, ehhez kötődő cikkekben vetettem fel.

35 Ez a feldolgozási mód jelen írásban is lehetőségként vetődik fel. Az özvegyként 1855-ben elhunyt földműves asszony hagyatéki leltára ingó tételeit a fenti módon hoztam kapcsolatba a paraszti gazdálkodás, háztartás dokumentumaiként a helyi múzeumba begyűjtött tárgyakkal. Ezúton köszönöm Csépai Jánosnénak, Illés Jánosnénak és Blázsik Ildikónak, a múzeum volt és jelenlegi munkatársainak jelen cikkem elkészítésében nyújtott segítségüket. A fotókat Enyedi Zoltán, a rajzokat Hamar Edina készítette. Gyors és szíves közreműködésüket ezúton is köszönöm. 35 Szűcs J. 1997.

2 17