A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

Sövényházán Róca Matyit emlegették, akinek játékát felesége énekszóval kísérte.

40 1910 táján Baks községben is megvolt még a duda. Kéregetni jártak vele.

41 1912-ben Kiskunhalas vásárában két duda hangja mellett folyt a múlatás, ugyanabban a sátorban. Mint az emlékező hozzáfűzte: „Két dudás nagyon jól elfér, a többi handabanda. " Akkoriban minden jel szerint gyakori zeneszerszáma volt a Halas környéki juhászlakodalmaknak, a szintén juhász dömötörözőknek s a kondások táncának is.

42 Szakmaron „Imár bácsi" és „Sebők bácsi" dudált az 1920-as évek elején. Lányfejes hangszert használtak.

43 Jászszentlászlón két helyi dudás lakott és muzsikált körülbelül az 1930-as, talán a '40-es évekig. Az egyik Trungel-Nagy Ferenc „rendőrbiztos", a másik Peregi Imre napszámos volt. Az 1900-as évek elején származtak oda, magányos, család nélküli emberek voltak. Trungel-Nagy Ferenc „rendőrbiztos volt, fizetése volt. Bíró, jegyző, tanyai bakterok az őalatta valók. Lovascsendörök, mikor honnat, Félegyházáról, Majsáról. " Néhány hold földdel bírt. Peregi Imre földnélküli, napszámos paraszt volt. Mindketten padkaporos bálákban, szegényebb családok lakodalmaiban, disznótorban, névnapon fújtatgatták hangszereiket a környező tanyavilágban. Trungel-Nagy Ferenc halt meg előbb, az 1920-as évek végén, nyolcvanon felül.

44 Petőfiszállás napszámos, zsellér muzsikusai a Rádi család tagjai voltak: Rádi Imre bőrdudás és azonos nevű fia, tekerős. Párban jártak. Rádi dudás hangszere után kaphatta a Furulyás becenevet, amit fia is örökölt. Időnként klarinétos is csatlakozott hozzájuk. 1920 körül még lakodalomban, disznótorban muzsikáltak, s a '30-as évekből is emlegetik őket. A szomszédos Pálmonostora külterületén is megfordulhattak, karácsonyt, újévet, húsvétot, névnapot köszöntő dudásra ott is emlékeztek.

45 Ismeretlen nevű félegyházi dudás fotóját közölték már korábbi feldolgozások.

46 Egyes emlékezők úgy mondják, 1925 táján Kiskunfélegyházán, a „kecskeméti útba', a téglagyáron kívül" lakott egy tanyáról-tanyára járó bődudás; a Linkhegyen egy Tóth nevű társa, aki lakodalomban is muzsikált; azonkívül a századfordulón a külsőgalambosi határrészben egy újabb ismeretlen nevű; a galambosi szőlők körül pedig bizonyos Pálinkó.

47 39 Vö.: Nagy Czirok L. 1959. 277. A nem egészen világos részlet így szól: „... valami bőrdudás is előkerült a tájékról; mint a szanki Ringyom vagy a Csicsó, - bandástul." 40 Paksa K. 1969. 132.; Paksa K. 1980. 588. 41 Baksra vonatkozó hódmezővásárhelyi gyűjtésem, 1982. március. 42 Halasra vonatkozó kiskunmajsai gyűjtésem, 1979. július, idézet abból. Nagy Czirok L. 1959. 266-269., 276-278., - időbeli elhelyezésük bizonytalan. 43 Szakái A. 1993. 161. 44 Jászszentlászlói gyűjtésem, 1985. február. 45 Petőfiszállási gyűjtésem. 1980. július és pálmonostori gyűjtésem 1985. február; Hankóczi Gy. 1981. 94. 46 Sárosi B. 1986. 30. kép; Szakái A. 1993. 4. kép. 47 Kiskunfélegyházi gyűjtéseim, 1980. július, 1985. február; Félegyházára vonatkozó városföldi és petőfiszállási gyűjtéseim, 1980. július. 177