A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

tanyára jártak. Valószínű, hogy még az 1920-as évek elején is azon a vidéken bolyongtak; Bugacon is megfordultak, az bizonyos.

29 1926 táján Rúzsa környékén kóborolt Csipak András bőrdudás, akinek zenélését rendszerint felesége kísérte tekerön. Azt is olvasni róluk, hogy még vagy tíz év múltán is azon a tájon rótták a tanyai utakat.

30 Az 1930-as évekből emlegetik Csipak Andrásékat Csólyospálos, Kiskunmajsa térségében. „ Csipak dudás a nevelt lányát vette feleségül, ezzel járt. Muzsikált vele. A (nőnek) nyakába volt akasztva, úgy szólt mint az emberé, csak ezt hajtani kellett, azt meg fújtatni. " Megoszlottak a vélemények arról, hogy hívásra mentek-e egy-egy helyre vagy kéregetésszerűen - „köszönteni". 3. kép. Csipak András és neje, sz. Szabó Rozália duda - tekerő kettőse Csólyospáloson, az 1950-es évek elején. Gaál Károly felvétele, a Kiskun Múzeum fotógyüjteményéböl. A csólyosiak több tanyanevet megjelöltek, ahol a páros lakott egy ideig, mások a nincstelenségüket hangsúlyozták. „ Olyan szegények voltak, hogy gallyat szedtek az út mellett. Se földje, se tanyája. "

3! Csipakékat Kiskunmajsán - szórványosan - Kucsora néven is emlegették. „Kucsora István dudás, egyébként is zenész volt, egy nővel járt, az meg tekerőzött hozzá. - Móricgáti gyűjtésem 1980 júliusában. Hankóczi Gy. 1981. 94. 30 Vö.: Rakonczai J. 1969. 14.; Sz. Lukács I. 1969. 9. 1 Csólyospálosi gyűjtéseim, 1979. július. 174