A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Grynaeus Tamás: „Lappongva gyógyítgató paraszt orvosok” Szeged környékén a századfordulótól napjainkig

kasz kaszál kelev kelevény kel kelés ker kerekítés köp köpölyözés lábf lábfájás lev levélbeli közlés lisztzs liszteszsák magt magtalanság melh magzatelhajtás mosd mosdat, mosdatás n nem nyil nyilallás nyom nyomkod(ás) ólönt ólomöntés pokolk, pokolv pokolkelet, pokolvar rolv ráolvasás ront rontás selycérn selyemcérnát áthúz szén szenes víz szAt szent Antal tüze sz,szenv szenved(és) szömrüles szömrül esett támad támadás torf torokfájás üt ütés vízm vízmérés + keresztezés #** Mintegy 75 év alatt ilyen kicsi, aránylag gyéren lakott területen ennyi gyógyító (helyesebben akikről tudunk!): figyelemreméltó, árulkodó bőség. Miről árulkodik? Jelzi a szegénységet. A hagyományos gyógyítónak nem kell fizetni, közel van; fölkeresése időt, útiköltséget alig kíván. ,^4z már nagyon jómódú beteg volt, akit akkor orvoshon vittek, csak ezök az asszonyi tudományok voltak. " (Tápé.) Elszigeteltséget: közlekedési, hírközlési nehézségeiket; egészségügyi szempontbóli elhanyagoltságukat (ennek klaszszikus szépségű megfogalmazása Tömörkény István: A házasság első éve és Valér a földbe megy c, valamint Móra Ferenc: Estéli dal Hajnal Matyikáról с elbeszélése); de hogy mennyire nem csak ezek az okok játszottak-játszanak szerepet, azt éppen Domaszék példája mutatja legjobban. Ez a tanyavidék a második világháború óta az ország egyik legbelterjesebb, dinamikusan fejlődő mezőgazdasági vidéke; újítókezdeményező kedvük és jó üzleti érzékük jóvoltából a munkabíró lakosság életszínvonala igen gyorsan magasra emelkedett. Mégis, vihar idején ma is megszólalnak a vészterhes felhőket elűző viharharangok... Vagyis az anyagi föltételeknél sokkal lassabban változó szemléletükre, felfogásukra kell elsősorban gondolnunk. Ezek határozzák meg egy161