A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)
Szűcs Judit: Csongrád társadalma a tárgyakban: Harmai Rozália csongrádi földművesné leltára (Forrásközlés és forráselemzés)
lovakat ő nevelhette, az ő kezéhez szokhattak), 2 fias tehén Bartók Anna, Zana Istvánnéé, 4 ökör Bartók Teréz, Bakai Jánosnéé, a nagykorú gyermekeké lett. Az ingó vagyon tételei a leltárban 1. Bútordarabokban, 2. Agyi ruhákban és fehérnemükben, 3., illetve 4. Egyéb ingóságokban, az utóbbin belül külön, Gazdasági eszközök címszó alatt szerepelnek. Az 1. és 2. számmal jelölt tételcsoport (bizonyára a leltárkészítés előírásait követve) a legzártabb, legegységesebb. Az 1. oldal 1-10. tétele 2 szoba, ezen belül az 1-4. rossz jelzővel felsorolt, feltehetően az özvegy használatában volt bútordarab az egyik, kisebb szoba, az 5-10. tételek a másik, nagyobb szoba berendezése lehetett. (A két szoba meglétét a ház értéke is igazolni látszik. 2000 forint értékű ház nagy lakóépület lehetett az adott időszakban. 9 ) Az Egyéb ingóságokon belül a Gazdasági eszközök között vettek fel 10 nagyobb képet (4. oldal 18. tétel), 17 kis képet (4. oldal 19. tétel) és 2 kis tükröt (4. oldal 20. tétel). Ezeket a tárgyakat a leltározás vége felé, utólag a két szobában számolták össze, vették jegyzékbe. Ezek egyértelműen a szobaberendezéshez tartozhattak. Nem ilyen egyértelmű a szintén az Egyéb ingóságokban felvett szekrény (2. oldal 1. tétel) rósz szekrény (2. oldal 16. tétel) jelentése. A lexikon szerint nemcsak ruhásszekrény jelentése lehetséges. Hiszen ez a bútordarab a paraszti lakáskultúrában ekkor még nem volt elterjedt. A szekrény szó 2. jelentése konyhaszekrény, 3. faliszekrény - téka, 4. fiókos szekrény sublót, 5. ácsolt láda. 10 Az adott időszak leltárainak és a századforduló lakáskultúrájának ismeretében a szobából a konyhába, pitvarba, kamrába, másodlagos helyére és funkciójába került téka vagy ácsolt láda lehetett a szekrény.'' Mivel a tékát ekkor a leltárak és a 20. század elején született adatközlőim palackosnak nevezték, biztosabb az ácsolt ládával azonosítás. A 2. tételcsoport csak a címben jelzett agyi ruhákat és fehérneműket, ezeket ágynemű és ágyhuzat, és ágy és asztalterítő jelentésben tartalmazza. Annyit megjegyzek, hogy az 5 nyoszolyához tartozó 6 párnával, 2 dunnával, 2 derékaljjal, 2 lepedővel az ágyak egy részét ágynemű nélkül csak hátsó ágynak, vacoknak használhatták. Az Egyébb ingóságok 108 tételének felvételi sorrendje a tárgyaknak az épületekben (lakóház, istálló, ól, szín) és az udvaron kialakult tárolási és/vagy használat közbeni, illetve alkalmi helye szerint alakult ki. (A jelenlegi és 20-30 évvel ezelőtti földműves, gazdálkodó tulajdonosok házainak ismeretében erre következtethetünk.) Esetenként számolnunk kell azzal, hogy a folyamatosan felvett tárgyak rendjéből kimaradtakat leltározás közben „beszúrták" az előbbi rend szerint felvett tárgyak közé, vagy a végén vették jegyzékbe. A tárolási és használati rend szerinti leltározásra (a bútorok és ágyneműk leltára mellett) példa a kenyérsütés tárgyaiként a sütőteknő, a székláb és a szita, melyek a leltárban egymás mellett szerepelnek (2. oldal 3., 4., 5. tétel). A tárgyak alkalmi rendjeként példaként fogadhatjuk el а juhnyíró olló és a kenyérkosár egymásutániságát (2. oldal 7. és 8. tétel). Utólag felvett tárgyak közé számíthatjuk a már említett képeket és tükröket. A leltárnak ebből a fentiekben jellemzett állapotából az elemzés részeként a tárgyak funkcionális rendezését kívánom az alábbiakban elvégezni. A földműves család egyszerre folytatott árutermelő és önellátó gazdálkodást. Ingatlan vagyona a termelés és háztartás tárgyait együtt tartalmazza. A kisebb 9 Erről Szűcs J. é. n. 2. 10 Magyar Néprajzi Lexikon 4. 624. 11 Szűcs J. 1987. 105-115. 11
