A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Markos Gyöngyi: Gyermekélet Makón és környékén a XX. század első felében

út, hogy a másiknak adjon egy pofont. így: 'Nézzük mekkora pofont tudsz adni, mijén bátor, mijén erős vagy?

9

... Ha valami mutatvány jól jött elő a gyereknél, akkor további produkcióra bíztatták, hogy az önbizalmát növeljék. Egyre mondták neki: 'Azt a kutyafáját, de érti a móggyátl'Nemcsák a fiúkat, hanem a lányokat is unszolták. így: 'Nézd csak; mit tud a mi lányunk!* Nem maradt szó nélkül ha a gyerek megnevettette a környezetét. Ilyenkor mondták: 'Hű de nagy hóhányó (nagy huncut, nagy kópé, nagy hintós) lesz еЪЪй' ja legénybíV *'

27 A kisgyermeket vásárba nem vitték. A vásárból a szülők vásárfiával kedveskedtek gyermeküknek (apró szemű cukorka, mézeskalács, kis faló vagy kiskocsi). Névnapot, születésnapot nem ünnepeltek, még a nagyobb gyerekeknek sem. Ajándékot leginkább karácsonyra kaptak, de ez is igen csekély volt. Templomba, lakodalomba és egyéb társas összejövetelre sem vitték el a kisgyermekeket. Kivétel ez alól a legközelebbi rokonok esetében volt (lakodalom, keresztelő, névnap), ahol az egész család együtt volt. így a kisgyermekek felügyelete nem lehetett biztosítva. Ha sok gyerek volt a családban, külön asztalnál terítettek a gyermekeknek. Egyébként a szülők mellett volt a helyük. Téli estéken, ha szomszédolni ment a család, a nagyobbacska gyermeket nem vitték magukkal. Családonként változott, hogy a disznóvágásba, disznótorba elvitték-e az apróbb gyermekeket. A saját disznóölés mindenképpen fontos téli esemény volt a gyermekek számára. A 4-5 éves gyermekek már segítséget is jelentettek. „A disznóvágás különösen nagy élmény volt, amit az is fokozott, hogy akkor még szalmával pörzsöltek. A gyerekeknek kellett tartani a kistüzet. Kaparás közben, ahol még kevés volt a pörzsölés, egy villányi szalmát a kistüznél gyújtóiak meg. A nagyobbacska gyerekek már a szalmáskaskát is megtömték és kivonszolták. A kis Feri nagyon boldog volt, ha a böllér megengedte, hogy a disznó farkát megkaparhassa. Amikor már fehérre volt mosva, vihette a bicskát, és kanyarítottak a gyereknek egy darabot a hízó füléből. "

28 A kisgyermek élete, látásmódja a szűkebb családi környezeten keresztül fokozatosan tágult. A 4-5 éves gyermek már jól tájékozott, ismerte a falu (városrész) környező házait, lakóit, a legfontosabb viselkedési normákat. A nagyobb gyermek életében a családi nevelés hatása továbbra is elsődleges, de nem egyetlen tényező lesz.

29 * * * 27 Szigeti György и.о. 38. 38 Tóth Ferenc 1986.8. 29 A dolgozat következő része a kisgyermek és játék, Ül. a kisgyermek és munka témaköröket dolgozza/öl. 80