A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Markos Gyöngyi: Gyermekélet Makón és környékén a XX. század első felében

ugyanazt viselték, apátfalvi szóhasználattal „egy szőrbe"

20 Jártak. Ez az ubony vagy zubony volt. (Mindkét elnevezést használták.) A század első évtizedeiben Makón már városias öltözetük volt a gyerekeknek. Kislányoknak ruha, ill. szoknya-blúz, kisfiúknak ing és fekete klott nadrág. Apátfalván , Földeákon, Csanádpalotán a változás a húszas, harmincas években következett be. A kisgyermekek nevelésében az öltözködés területén mutathatók ki társadalmi különbségek. A nagygazdák, a Jobb módúak hamarabb vettek vagy csináltattak gyermeküknek modernebb és több ruhát, mint a szegényebb családok. „Kinek mennyi volt a jövedelme. Volt, ahol szép ruhát vöttek, a másiknak mög nem vöttek olyan hamar, mert nem tellett." (Makó, JAM A). „Nőttek, akkor mán kis szoknya vót. Ami akkor vót szokás. Kicsi koráig, olyan három-négy éves koráig egyformába vótak. Asztán a kisgyerekök kaptak kis nadrágot, a lányok meg maradtak az ubonyba." (Kúsz Ferencné, Makó). „Még ojan négyéves vót (fia). Osztán még itten vót búcsú, aztán begyütt ide ü is. Fel vót szépen őtöztetve, sötétkék matrózruha vót rajta, fehér zokni, meg sárga cipő, fehér kalap. De nagyon szép vót. A sógornőm aszonta, hogy innye erre meg amarra, az annyat annak a kölöknek, úgy néz ki, mint egy polgármestör fia. Ojan szép vót." (Katona József né, Makó). Az ubony legegyszerűbb formája egybeszabott, szoknyaszerüen végződő felsőruha. Az ünneplőset készítették szabottan, gallérosán, esetleg mandzsettával. Az évszaknak megfelelő vékonyabb vagy melegebb anyagból varrták. Anyaga lehetett karton, kékfestő, parget. Alá kisinget adtak. Csanádpalotán a gyermek két-három éves koráig a csecsemőinget használták. Ez hátul nyitott, egyenes szabású, csak a karöltőt szabták ki. Nyaka pertlivel kötődött. Ünnepre „slingölt" vagy csipke gallért varrtak rá, mellére „zájmedlit". Később vállon gombolós ing került a ruha alá. Ez egybeszabott, oldalt alja bővült. Nyaka előlhátul kerek, ujjatlan, vállán összevarrták vagy gombbal nyílott. A „pöndölyös gyerök" elnevezés, amely Csanádpalotán

21 és Földeákon

22 ismert, a gyerekek nyári hosszúing viseletére utal. Makói használatára csak szórványos adataink vannak. „Mer akkor még nem vót úgy a kicsiknek ilyen ruhák készítve, mint most van. Akkor még mikor, meg mán mink is őgyelegtünk, mentünk, egy kis festő ubony t varratott anyánk ránk. Olyan mintha fő'vönne egy ruhát. Hosszú ujjú, nyakas. Nem vót annak gombja, csak olyan bebúvós vót. Oszt akkó' csak avvót rajtunk, hátul Szigeti György и.о. Pánczél Józsefné и.о. Sípos E. im. uo. 75