A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)
Szűcs Judit: A paraszti polgárosulás és polgárosodás életstratégiái és megvalósulásuk Csongrádon a két világháború között
átmenni a gimnáziumba. Ezt a polgári iskolai tanárok egzisztenciális okokból igyekeztek megakadályozni. Közben a nyolcosztályos, tehát a teljes képzés is beindult. A nagylétszámú osztályokban gazdálkodók, kisparasztok, kofák és kubikosok gyermekei is elkezdték a tanulást. A magas követelmények vagylés a magas tandíj miatt sokan félbehagyták a gimnáziumot. Közülük többen polgárit végezve ipart tanultak, így Fái József is. De például az 1921-22-ben indult osztályból Farkas Lajos, aki parasztgyerek volt, leérettségizett és sebészorvos lett. Az 1922-23-ban indult nyolcosztályos gimnázium első osztályában szintén tanult néhány kisgazda és kubikos gyermeke is. Két gimnáziumi osztály összetételét nézzük meg! 1926-ban különbözetivel tízen (3 lány, 7fiú) érettségiztek le. (Egy közülük később.) Ketten paraszti származásúak, hárman iparos, egy kereskedő, egy tiszviselő, kettő Jogot végzett szülők gyermeke volt Tehát a mezőváros fentiekben felsorolt rétegei képviselték magukat ebben az osztályban. (9. sz.fotó) A következő évfolyam összetétele annyiban különbözött, hogy ide két földműves helyett egy és egy mezőgazdasági akadémiát végzett szülő gyermeke került. Mindkét osztályból 1-2 kivétellel leérettségiztek és felük egyetemre ment tovább. Az ipart tanuló valamint egyetemet vagy más felsőfokú iskolát végzett ifjú újabb gondok előtt állt. A század első évtizedében, annak végén született, érettségizett, majd egyetemet végzett fiatalok a gazdasági válság idején váltak (volna) keresővé. Ormos (Ornyik) Lajos példáján láthatjuk a tanult korosztály képviselőinek gondját. Ő 1931-ben végzett, 1931 és 1934 között a városházán díjtalan gyakornok volt. Végzés után 3 évvel sikerült fizetett állást kapni, malomellenőr lett. A harmincas években tanulni akaró ifjúság és szüleik számára ez és más hasonló példák nem tűnhettek követendőnek, de az 1923-ban újból várossá vált település parasztifjúsága szakmai képzése és társadalmi mobilitást biztosító továbbtanulási lehetőségek: polgári iskola, gimnázium, illetve tanonciskola adottak voltak. (A múlt század hetvenes éveiben beindult tanítóképző az évekig ismétlődő árvizek miatt átkerült Félegyházára és ott is maradt.) Nézzük meg, hogy a fentiekben Jelzett tanulási lehetőségek mellett két családban milyen végzettség alakult ki. Az Ornyik testvérek, a már említettt Forgó G. László unokái, egyben középparaszt apa fiai közül Sándor (korábban id. Ornyik Sándor néven szerepelt) 4 elemit, 3 polgárit és aranykalászos gazdatanfolyamot végzett, majd egy évet németországi gazdaságban töltött cseregyerekként. Igényes gazdává vált. (Előzőekben már bemutattam.) István 4 elemi után aranykalászos gazda lett. Többet nem akart tanulni. Lajos egy bánsági faluban, Jánosföldön cseregyerekként német nyelvű elemi iskolába Járt, polgáriból megalázó körülmények között letett különbözetivel gimnáziumba került, majd Jogot végzett. Apja lebeszélte a műszaki egyetemről, ahová 59