A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szűcs Judit: A paraszti polgárosulás és polgárosodás életstratégiái és megvalósulásuk Csongrádon a két világháború között

légyen értékes. Kétszer-háromszor annyit kaptam érte, mint a má­sik (ti. mások a gyengébb minőségűért) ... csodálkoztak rajta." A gazdasági egyesületek a mezőgazdasági érdekek képviseletére a szabad társulás és az önsegély elvén megalakult szakegyesületek a XVIII. század második Jelétől egy országos hálózat részeként Jöttek lét­re. 21 Az 1896-tól működő, a gazda társadalmat politikai pártoktól füg­getlenül tömörítő, a mezőgazdaság érdekeit előmozdító Gazdaszövetség falusi gazdaköröket alakított. 22 A két világháború között Csongrádon a városban gazdasági körök és olvasókörök működtek. Atkári György lánya a témára vonatkozó élmé­nyeit idézi: „Nem múlt el égy vasárnap, hogy el né mentek volna. A hozzá hasonlókkal (ti. gazdatársaival apja a városi egyesületbe). Vol­tak ott előadások. De kevesen Jogadták el. Volt a közelben égy kocsma, inkább odajárták. A gazdakör (helyesen: gazdasági egyesü­let) ott volt, ahol most (1993-ban) a Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet van. Ha valami újí­tást vezetett be, anyám mondta: Na, már megint onnan hallottad." (Csépai Jánosné Atkári Anna). Ormos Lajos 1931-ben jogot végzett, pa­rasztföldbirtokos származású fiatalemberként visszakerült a városba. A harmincas években az egyesület titkáraként a tagok összetételét és cso­portosulását következőképpen látta: „Ha bementem az ajtón, körül­néztem, asztalonként még lehetett állapítani, azok ottan tízholda­sok, ötvenholdasok. Na itt vannak a négyszáz holdasok! Sajnos, azok az öt-tíz holdas parasztok nem voltak hajlandók jönni/' Sze­rinte ezek a kisemberek a valamikor zsellérek utódaiként a parasztgaz­da társadalmon kívül érezve magukat, maradtak ki az egyesületből is. Ez a réteg inkább a Szőlősgazdák Egyesületébejárt. A jelzett időszakban a csongrádi Gazdasági Egyesület elnöke Greskovics József 300-400 holdas birtokos, titkára Nagyistók József 20­30 holdas gazda volt. Az ifjúsági tagozatnak, a Széchenyi Szövetségnek Pölös Ferenc érettségizett, 3 éves németországi csereutat járt, 22 holdas fiatal gazda lett a titkára. Tehát a vezetők a földtulajdonos társadalom különböző rétegéből kerültek ki. Az egyesület legfontosabb tevékenysége a vetőmag és tenyészállat beszerzési akciók, gazdatanfolyamok, külföldi cserekapcsolatok szerve­zése volt. Emellett bálákat rendeztek. így a gazdatársadalom minden 21 Révai Nagy Lexikona. Bp. 1913. VIII. 390. Gazdasági egyesületek szócikk. Kosa László lektor megjegyzése: „A 19. században ezek kifejezetten nagybirtokos érdekeltsé­gűek voltak. Ez (ti. a lexikon megállapítása) tévedés lehet." 22 Uo. 397. Gazdaszövtség. 23 Csongrád és Bethlen István 10 éve. - Csongrád, 1991. február 1. TV. évf. 2. sz.; Dudás Lajos: Csongrádi gazdakörök, gazdasági egyesületek. - Csongrád, 1992. április 3. V. évf. 7. sz. Öt 1938-ban működő gazdakört és egyesületet sorol fel összevontan. Jelzi, hogy ebben nem szerepelnek az olvasókörök. - A gazdasági egyesület, gazdákörök és olvasókörök egymáshoz való viszonya, pontos száma még tisztázásra váró kérdés. 57

Next

/
Thumbnails
Contents