A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szűcs Judit: A paraszti polgárosulás és polgárosodás életstratégiái és megvalósulásuk Csongrádon a két világháború között

Az első világháború után megszűnt a fentiekben bemutatott cseregyerek kapcsolat lehetősége, de beindult a gimnáziumi oktatás, a téli gazdasági iskola; és gazdalegények németországi cseréjére is sor került Csongrádon a Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás Jelentette meg havonként a Gazdanevelés című, szaklapot, amelyben a gazdálkodást, talajművelést, állattenyésztést, kertészetet, borászatot és a korszerű háztartást leíró, azok kialakítását segítő írások mellett a mezőgazdasági és téli gazdasági iskolák, tarfolyamok működését mutatták be. Ezenkívül a gazdákat érintő rendelkezéséket és rádiós előadásokat közöltek. Külföldi tapasztalatokról szóló beszámolók is előfordultak egy-egy számban. A Hírek-ben a mezőgazdasági és gazdasági iskolák, tanfolyamok működéséről, népfőiskolák létrejöttéről értesülhettek a korabeli gazdák. Egy kis elszámolás cím alatt gazdasági számításokat mutattak be, és hasonló feladatokat adtak az olvasóknak. (Ezek voltak a legfontosabb rovatok.) A rövid, világos stílusú, tényszerű, gazdasági tanácsadó cikkek, élménybeszámolók írói között az ország különböző részéből gazdasági iskolai tanárok, növendékek és aranykalászos gazdák, okleveles kertészek találhatók. Azl935-től 1941-ig hét évfolyamot megért, gazdasági havilap Csongrád központtal Jelent meg. Az ország különböző pontjairól érkezett írásokból összeállított sctjtótermék visszajutott távoli vidékekre több ezer előfizetőhöz. A

III. évfolyam 3000 előfizetőt tartott számon.

19 Csongrád ezzel a gazdasági lappal kapcsolatot teremtett az ország gazdatársadalma és gazdasági iskolái között. 1927-ben épült Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola gazdatanfolyamai az igényes gazdálkodás elméleti és gazdasági alapjait adták, egyben annak szervezett képzési formáját Jelentették. A gazdalegények 2 éves képzési időben télen, novembertől márciusig elméletet tanulva, nyáron a maguk gazdaságában tervezetten dolgozva aranykalászos gazdatanfolyamot végezhettek, és ennek megfelelő címet kaptak. A tanfolyam tagjainak összetételét az 1932-33-ban végzett Hajdú János így határozta meg: „A többiek is ilyen (ti. hozzá hasonló) középparasztok voltak. " Az 1938-ban végzettek összetételét egy találkozási szerződés alapján részletesebben be tudom mutatni. A 27 fős osztályból 15 helybeli között 1 állástalan tanító, hat 10-25 holdas, öt 30-80 holdas gazda fia tanulta a korszerű gazdálkodás módját (Kunszeri Lojosné, Csépai Jánosné). (7. sz.fotó) Ebben az időszakban az idősebb generáció tagjai, sok esetben az apák, a tanyavilágban a várostól távol lakók a rövidebb képzési idejű ezüstkalászos gazdatanfolyamot végezték el. Ezeket a tarfolyamokat 19 Balogh István 1972. 560. Hasonó lapoknak a XIX. század közepén 370-862 előfizetője volt. A legmagasabb előfizetői szám legfeljebb ezerhez volt közel. A 7-8000 előfizetőt megért, negyedévenként megjelenő lap, a Falusi Esték 1 év után megszűnt. 55