A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Nagy Vera: A kender termesztése és feldolgozása Szegváron

Magángazdaságokban az 1950-es években vetettek utoljára kendert. Az '50-es évek elején ezt kötelezővé is tették a gazdák számára. Az egész földterület nagyságának arányában határozták meg, hogy kinek mekkora darabon kell termelni. Például a 20 holdas gazdának egy holdat, a 15 holdon gazdálkodónak 600-800 négyszögöl földet kellett bevetni, levágni, megszárítani és lelombozva beszállítani a Kendergyárba. A Kendergyár A helybeli Kendergyárat 1927-ben Weisz Manfréd csepeli gyáros alapította. A terület, ahová épült, előtte csürhejárás és állatvásártér volt. A Kendergyár mellett húzódott a vasút, így a vonaton utazó vidékiekben a gyárról ezekből az időkből a lórékat húzó szamarak képe maradt meg a mai napig is. Ma ez a gyár Szegvári Kötélgyártó Kft. néven működik, s mint ilyen, egyedülálló az országban. A falu lakosai közül kb. 150 embernek ad munkát. Az elmúlt időszakban évente 60 ezer tonna kendert dolgoztak föl, kötélgyártó üzemük az 1980-as évek végén évente 900 tonna kötelet gyártott. Az utóbbi években a kereslet csökkenésével ennek már csak negyed részét gyártják. Magyarországon ma a kompolti В típusú kendert termesztik, amelyet Kompolt község kísérleti telepén fejlesztettek ki. Ezt dolgozta föl a Kendergyár környékbeli téeszektől, ifjabban magántermelőktől vásárolva föl a kendert. A magántermelőknek a gyár adja ki a magot. A beérkező kendert először „bekazalozzák", azaz felhasználásig kazalba rakják. Az első munkafázisban biológiai feltáráson megy keresztül: medencékben vagy alagútban áztatják 72 órán át, miközben a növény pektinrétegeit baktériumok falják fel. Az áztatott kendert kúpokba rakják, szárítják, majd kazalozzák. Ezt követően célszerű két hónapig pihentetni, de szükség esetén már ennél hamarabb az üzembe kerül. A második munkafázis során a növény mechanikai feltárás menetében válik félkész termékké. A rostüzemben 24 hengerpáros törögépen, illetve annak ritkább, majd sűrűbb bordázatú részén megy keresztül a kenderkóró. A turbinázógép légátfúvással a pozdorját tisztítja ki belőle. A pozdorját is feldolgozzák, ebből Nagylakon csinálnak bútorkészítéshez használható pozdorjalapokat. Nagy kalóriaértéke miatt kísérletek folynak a pozdorja fűtési cé- " lókra való felhasználására, összepréselt formában. A rázógép vagy előrázó tovább tisztítja a pozdorjától, így nyerik a tilolt szálkendert, ami már félkész termék, bálázva exportra szállítják Belgiumba és az Egyesült Államokba. 39