A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés)

bárányokkal együtt. Ha beteg volt a jószág, szólni kellett, jöjjenek érte. Ha megdöglött, a bőrt elvittem, azzal számoltam el. 130. 293. Rovó János 68 éves juhosgazda A közbirtokosság legelőrészeit az egyes gazdák az örökföldjeik után kapták, arányos részben. Akinek van része, mindenütt legeltethet, a nagylegelőn, libalegelőn, szérűskertben egyformán. Most, hogy elszaporodott a nép, mindenki földet akar, mind többet vesznek el a legelőből, most is minden megkérdezés nélkül elvettek futballpályának egy darabot. Nemsokára vége lesz a legelőnek. 130. 293. Rovó János 68 éves juhosgazda A legeltetési társulatnak van egy elnöke, pénztárosa és pusztagazdája. Az elnök nem csinál semmit, csak aláírja a meghívókat a gyűlésre. 25 forintot kap egy hónapra. A pénztáros és a gazda 75-75 forintot kapnak egy hónapra. A pusztagazda felügyel a pásztorokra, és a házi kezelésben lévő felesben kiadott földekre. Van olyan feles, aki már 5 éve csináh'a, de egy évre szerződnek. Ebben az évben feles a vetőmag is, eddig a feles adta, rendelet hozta a változást. 131. 293. ília Nagy Gyula Károly 81 éves, 6 hold Régen a legeltetési társulatot nyomással bíró gazdaságnak nevezték. A nyomás a legelőt, illetőleg a legelőrészt jelentette. Egy rész két 988-adot tett ki, de lehetett valakinek több része is. Amikor az árvíz után 1880 vagy 1881-ben kiosztották a földeket /Ingyönös, ÚJföld, Ásványhát tagokban/, annak 1 holdjához Járt egy rész. Voltak, akik mások részét összevásárolták. A legeltetésért fizettek a nyomással bírók is, de kevesebbet. 20 éve lehetett, hogy egy gazda javasolta, hogy fizessenek egyenlően: miért nyomják meg a szegényeket, mi jobban megbírjuk. Azóta egyenlően osztják fel a terheket, kiszámításuk az év elején történik. (Apaállatok tartására, kút rendbentartására stb.) 245