A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés)

hízónak való süldőt, kilenc hónaposat, meg csirkéket. Ami a tanyán meszelés, tapasztás van, azt mind ő csinálja, de ha a vihar lehányja a tetőt, azt a gazda csináltatja meg. A bérlőnek azt Jelenteni kell. Ami a használat után kopik, azt a bérlő Javítja, ha kidől egy kerítés, helyrepótolja valamivel. A tanya gallyal volt körülkerítve, ő dróttal kerítette körül, amikor odament. Mikor eljött, a drótját elhozta, és a gallygyepüt visszaállította. 124. 275-276. Bodó Imre 81 éves, 5 hold A mag, ami terem, az mind a bérlőé, meg a Jószág. A szalmát, kukoricaszárat, polyvát a tanyáról nem szabad elvinni, az ott marad a gazdának. Annyit etethet, felhasználhat belőle a bérlő, amennyit akar, de elvinni nem vihet el semmit. Ezért a gazda nem fizet semmit. így van a trágyával is. Semmi trágyát nem vihet el a bérlő, el sem adhatja, azzal a földet kell trágyázza, amit használt. Ezért aztán ősszel sok Jószágot vesz tartásra a bérlő, azzal feleteti a szalmát, szárat, polyvát és lesz trágyája elég. Ha elmegy, a marhákat elviszi, de a sok trágyát megcsinálta. 125. 276. Széli Tamás 28 éves Akármit beépít a bérlő, ha megszűnik a bérlet, viheti magával. Kivéve a beültetett fákat. Amit ő épített, az az övé, még akkor is, ha az ott lévő házfalához építette. Disznóólat, kukoricagórét minden esetben el szoktak vinni. Ha megegyeznek, nem bontja le a kőből, téglából készült épületeket, de csak akkor, ha elég pénzt ad érte az új bérlő. Megtérítés nélkül semmi sem lesz a bérbeadóé, vagy az új bérlőé. 126. 278. Széli Tamás 28 éves Felesbérlet csak szántónál, kalászosoknál fordul elő, ha a gazda már öreg és családja nincs, vagy napszámban dolgozik. A felesbérletnél mindent a bérlő ad, vetőmagot, munkát és a termést betakarítja a gazdának, a gazda az adót fizeti. A harmadában való munka már nem bérlet, hanem munkaszerződés. A kukoricát harmadában megkapálja, 243