A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés)

is adtak így oda. Aki kapta a lovat, az fuvarozhatott vele egész télen, de ki volt kötve, hogy a ló gazdájának ennyi meg ennyi fuvart köteles csinálni, hogy az sem maradjon egészen ló nélkül. Tavasz felé volt már takarmánya, akkor kérte vissza a lovat. Ki volt alkudva, mikor kell a lovat visszaadni. 108. 265. Széli Tamás 28 éves Gazdasági szerszámot, vetőgépet egy napra, vagy egy hold felszántására adják bérbe, azonnali készpénzfizetés ellenében. Búzában vagy takarmányban is meg szoktak egyezni. 109. 266. Széli Tamás 28 éves A haszonbérbe adás földnél igen gyakori. Ma az új földhöz juttatottak legnagyobb része bérbeadja földjét, mert nincs igája, és folytatja az eddigi napszámba járást, akár a faluban, akár a városban. Ezelőtt a bérbeadás egy évre történt, és a bért búzában állapították meg. A földínség miatt a bér nagyon magas, egy jobb földért négy q búzát is elkérnek lánconként. A tápai rét az ármentesítés óta Szeged város tulajdonába került. /Kb. 4.200 kat.hold terület/ A város aztán kiadta a földeket bérbe az egyes gazdáknak. Hosszúbérletet, úgynevezett "örökbérletet" alakítottak, amelyek időtartama 20-25 év volt. A gazda a bérletre tanyát épített, és úgy bánt vele, mint a sajátjával. Egész alacsony bérek voltak. A bérlet öröklődött apárólfiúra. 15-25 holdas bérletek voltak. 110. 266. Koszó András 63 éves, 5 hold A tápéi réten a bérleteket a város rendszerint árverés útján 25 esztendőre adta haszonbérbe. A "rövid bérlet" 4-6 évre szólt, nem árverezték, csak a két szomszéd vehette igénybe, mert tanya volt a bérföldön. 238