A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Tóth Ferenc: Állattartó és földművelő tanyák Makón

A belső legelő közel esett a városhoz, ezért itt csak a legelők felosztása után, 1861-től indult meg a tanyásodás. A külső legelőn, a szilaj és Jélszilqj állattartás területén létesült tanyák pásztorszállások voltak. Vertics József az 1778. évi térképen nem tüntetett föl a Pusztán tanyát, de Vedres István 1805. evi mappája mar öt tanyát ábrázol: a Mészáros tanya Mészáros Mihály Hold utcai gulyásé, a Szél tanya Szél István ökörcsordásé, a Bara tanya Bara István Nagy utcai gulyásé, a Kopasz és a Szomor tanyában is pásztor lakhatott. A város településszerkezete a Pusztán megismétlődik, ugyanis az egyes városrészek, utcák egymástól elkülönítve legeltettek. Vertics Józsefnek 1778. és 1781. évi térképe feltünteti az itatásra szolgáló csordakutakat. Az 1804. évi állattösszeírást összevetve a térkép adataival, képet nyerhetünk a pusztai legeltetés rendjéről. - A Bujáki kutak környékén Sima István bujáki gulyás a katolikus városrész 1056 számos marháját legeltette, - a reformátusok több barmot mondhattak magukénak, a Hold utcai kutaknál Mészáros Mihály pásztorság a alatt 700 marha és 215 ménes ló volt, - a Temető utcai kutaknál Molnár András gulyás a mai Kálvin utcaiak 1148 marháját őrizte, - a Temető utcai Ménes kútnál Varga István csikós számadása alatt 310 lovat tartottak számon, - a Kása halom közelében lévő Nagy utcai kutaknál Bara István gulyás az újvárosiak 750 számos marháját terelte, - a Nagy utcai Ménes kút közelében Horváth Mihály a Nagy utcai és a Bujáki ménesnek volt a számadója, - a Fehérvári kútnál Fejérvári Péter gulyása, Nyitrai Samu 66 gulyabeli marhát őrzött, - a Puszta déli részén, az Ökörcsorda kutaknál Varga János számadása alatt 1456, Pálinkás Mihály kezén 1393, Szél István gondozásában 100 heverő ésjármos ökör volt, - a Juhász kút környékén is legeltettek juhot, de a birkalegelők jobbára a Belső nyomáson voltak.

35 A makai rét területén a hátságokon főleg kertészek építettek hajlékot. 1800-ban Sírhegyen 3, Kinczégen 3, Nagyielén 16, Kislelén 15, Ürmösháton 3, Borzháton 3, Czirokméhesen 5, Jángorban 6 kertészházat tartottak nyilván. Tóth Ferenc 1992./b. 74. Tóth Ferenc 1992.1a. 20. ML Rovatos összeírás 1800-ból. 17