A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Kiss Lajos: Temetők és fejfák Hódmezővásárhelyen (Forrásközlés: Szakál Aurél)

3. kép. Egyszerű, oszlopos fejfák. A bal oldali 1870-ből, a jobb oldali 1873-ból. Arany temető. Balogh Tamás felvétele 1904-5. TJMF: 1001. ták, hogy egyenesen írhassanak rá. A betűk vésése azt mutatja, ez volt a készítőjének egyedüli ilyen munkája. A nagybeteg, ha már soká nyomta az ágyat, vagy ha az orvos figyelmeztette a családbelieket, hogy nem sok ideje van hátra, a ház feje, vagy a legidősebb férfi, annak hiányában az asszony ok felkeresték a barkácsoló, fúró-faragó embert, ácsot, bognárt, aki értett a fejfakészítéshez. Jó módú helyen pedig olyan asztaloshoz fordultak, akinek a munkája megfelelően mutatta az elhalt vagyoni helyzetét, jóságát, embertársai megbecsülését. Az akácfa után a tölgy, szil, bükk és kőrisfát tartották alkalmasnak. Rendelésre fenyőfából is csináltak. Mondták, 149