A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)
Kiss Lajos: Temetők és fejfák Hódmezővásárhelyen (Forrásközlés: Szakál Aurél)
gondnokra bízták a temetőkről akkor készített mérnöki terv szerint. Egyidejűleg a sírok soraihoz való alkalmazkodást is kötelezővé tették és kimondták, hogy egy sírbolthoz 6 négyzetölnél nagyobb területet csupán aránylagos ráfizetés mellett lehet kimérni. A temetők használatlan részét szántás-vetésre és marhalegeltetésre fogták fel s ily célból azt haszonbérbe adták ki legtöbbször a temetőcsőszöknek, kik a földekből bérükbe is kaptak valamennyit, de az egyház a maga ökreit is sokáig azokon legeltette. 1850-től az egyház kormányrendeletre tiltotta a legeltetést. A legeltetést azért is kellett tiltani, mert az egyház elhatározta az Arany- és Kincses-temetők befásítását 1861-62. E temetőkbe kőris, akác, szil és eperfákat akart ültetni. A temetőkben az egyház a csőszök számára földből készült kis házat építtetett, melyeket csak a 60-as években cserélt ki nagyobbal. '^ Az uradalomtól utoljára kapott három temetőt másfél század óta használják a reformátusok. A legrégibbet, az Aranytemetőt 1961-ben zárták be, mely a telekkönyvi betétek szerint 18 657 lieoo kataszteri hold területű volt. A Kincsestemető a város északkeleti végétől 600 méterre 1921-ben 3 617 /i6oo holddal bővítve, ma 37 52 / 16 oo hold. A Diliinkatemető a város délkeleti oldalán a Csomorkányi utca végénél 1930-ban 3 617 /ieoo holddal bővíttetett, ma 26 W25 /i6oo hold területű. A többi felekezetek temetői az Arany temető melett sorakoznak: az Evangélikus 2 1090 /i6oo hold, mellette a Görögkeleti 2 973 /ieoo hold, folytatása kelet felé a Római Katolikus 32 139 /i6oo hold, annak északi részén az Unitárius 1879-ben 1100 négyszögöl, ma 1 61 /i§oo hold, az Unitárius temető keleti folytatása a Nazarénus temető 4 2 / 1600 hold területtel, út választja a régi vágóhíd és Epreskerttől. Az első halottat 1872. május 12-én temették. A zsidótemetőről nincs adat a hitközségnél se, mert a deportálás idején nagyon sok írás elpusztult. Silberstein Adolf rabbi, a Hódmezővásárhelyi zsidók című munkájában az olvasható, hogy a XIX. század első évtizedében a zsidók száma jelentékenyen megnövekedett. Templomuk és temetőjük nem volt Halottaikat 1830-ig - szájhagyomány szerint - a makói hitközség sírkertjében temették el. 4 Valóban, a ma is meglevő Tuhutum utca 15-17. szám alatti zsidótemető legrégebbi sírkövei 1830 és 1831 évekből valók. Ez a régi temető már veteményeskert, mikor bővítették a mai 4000 -öl nagyságúra, adat hiányában nem tudni. A régi sírköveken héber nyelvű feliratok vannak, 1902 óta alkalmaznak héber és magyar feliratot. Fejfát nem használtak régen se, ma se, még ideiglenesen se. Ebben az írásomban a temetőknek főként az 1880-1890-es évek állapotáról, az ott szerzett megfigyeléseimről és élményeimről emlékezem meg az 1904-1905 évi fényképfelvételek felhasználásával. 3 Szeremlei Samu 1938. 216. 4 Silberstein Adolf 1943. 15. 141
