A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 1. (Szeged, 1995)

Szakál Aurél: A szentesi fejfák

In memóriám Kunt Ernő A szentesi fejfák SZAKÁL AURÉL (Kiskunhalas, Thorma János Múzeum) A szentesi fejfák, kutatása A

témával foglalkozó legfontosabb néprajzi írás Csalog József „A szentesi református temetők gombosfái" című munkája 1957ből.

1 Főleg a gombosfák és a török kori turbános sírkövek formai hasonlóságát taglalja. Ezen kívül az 1950-es években élő idős szentesiektől lejegyzett pótolhatatlan értékű adatokat tartalmaz. Nagy Dezső is közöl szentesi fejfákat a fejfa formákat összegyűjtő kötetében. Nóvák László a Duna-Tisza közének fejfáiról szóló könyvében és a magyar fejfa állítási szokásokat összegző 1982-es tanulmányában mutat be szentesi gombosfákat.

3 Balassa Iván 1989-ben publikált egy szép szentesi gombosfát ábrázoló fényképet. Érdekességként elmondható, hogy ez a fejfa valóban tipikus szentesi fejfa, de az egyik hódmezővásárhelyi temetőben állt, a nevezett városból elszármazott férfi sírja fölött. A fejfa felirata ugyanis a következő : „Itt nyugszik egy szeren esetlen szén tesi ifjú N. Kovács Ferencz élt 23 éveket meghalt 1883 Október 10 napján Béke lengjen porain" A szentesi jelző kiírásának csak Szentes határain túl van értelme. Ezen kívül a fotó hátterében egy jellegzetes vásárhelyi táblás fejfa 1 Csalog József 1957. 2 Nagy Dezső 1974. 190-191. 3 Nóvák László 1980. 11. és 18. kép; 1982. 14. kép 4 Balassa Iván 1989. 116. kép 5 Kiss Lajos 1995. 10. kép; Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely, Plohn fotók: 994. 99