Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)
BENEDEK András - POPITY Dániel: Késő avar kori településrészlet Szeged-Fertő, Jójárt tanya területéről
198 BENEDEK András - P OPITY Dániel (RÓZSA 2002, 101. 3). Ennek a típusnak a pereme a felfekvést biztosítva vágott, felmenő fala ívelt Ez a kerámiatípus az edényfedőkhöz hasonlóan az avar kor késői szakaszára keltezhető, előfordulása párhuzamba állítható a kézzel formált cserépbográcsok megjelenésével. A korábbi elképzelések szerint ezek az edények csak a 8-9. század fordulóján jelentek meg, de igazából csak a 9. század kerámiájára voltak jellemzőek (SZŐKE 1980, 187; MESTERHÁZI-HORVÁTH 1983, 122). Vida Tivadar véleménye szerint a tárgyalt kerámiatípusok már korábban, a 8. században megtalálhatóak a késő avar kori edényművességben, tulajdonképp ezek jellemeznék a griffes-indás népesség településeinek kerámiáit (VIDA 1991a, 392). Vida Tivadar úgy gondolja, hogy ezek a sütőharangok a szabadtéri tűzhelyek szerves tartozékai lehettek. A Szeged-Fertő, Jójárt-tanya lelőhelyen előkerült összes lelettípus beilleszthető a késő avar kor derekán létezett anyagi kultúra emlékeinek sorába. A jellegzetes, kerámiazúzalékos soványítású, nagyméretű sütőharang töredékek mellett a leletanyag legnagyobb részét a vastag falú, szintén kerámiazúzalékkal soványított, szürkére, szürkésbarnára égett, kézzel formált fazekak alkotják. A TELEP HASZNÁLATÁNAK IDEJE A telep korának meghatározását a leletanyag csak nagy vonalakban teszi lehetővé. A fent felsorolt díszítési formák az avar korban már a 6-7. század végén elterjedtek, használatuk egészen a 8-9. század végéig megvolt. A település pontosabb datálására egy függőleges vonalköteggel díszített, kézzel formált fazék és a sütőharang töredékek alkalmasak. Az ilyen típusú kerámiákat a kutatás a késő avar kor idejére keltezi. Mindezek alapján a leletanyag döntő részét képviselő kerámia, és így a telep is a késő avar korra (8-9. század) keltezhető. IRODALOM BÁLINT 1991 Bálint, Cs.: Die spätawarenzeitliche Siedlung von Eperjes (Kom. Csongrád). Varia ArchHung. Budapest 1991. BELÉNYESY-HORVÁTH 2004 Belényesy K. - Horváth T.: Balatonőszöd-Temetői dűlő. In: Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között. Szerk.: Belényesy K. - Honti Sz. - Kiss V. Budapest - Kaposvár 2007, 97-112. BONA 1973 Bóna I.: VII. századi avar települések és Arpádkori magyar falu Dunaújvárosban. — A warische Siedlungen aus dem 7. Jahrhundert und ein ungarisches Dorf aus der Arpádenzeit (11-13. Jh.). Fontes ArchHung, Budapest 1973. MADARAS 1991 Madaras L.: Az avar falu. In.: Régészeti ásatások Tiszafüred-Morotvaparton. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 32 (1991) 227-316. MADARAS 2000 Madaras L.: A var kori településrészlet Szentes határában. Leletmentés a 451. sz. út Szentest elkerülő szakaszán. — Ein awarenzeitliches Siedlungsdetail in der Gemarkung von Szentes. Rettugsgrabung auf dem Umleitungsweg 451 bei Szentes. MFMÉ - StudArch 6 (2000) 237-262. MESTERHÁZY-HORVÁTH 1983 Mesterházy K. Horváth L.: Településtörténeti kutatások Veresegyház határában. — Siedlungsgeschichtliche Forschungen in der Gemarkung von Veresegyház. ArchÉrt 110 (1983)112-124. LISKA 1996 Liska A.: Késő avar kori telepnyomok Tömörkény határából. — Spätawarenzeitliche Siedlungsspuren in der Gemarkung von Tömörkény. MFME - StudArch 2 (1996)259-268. LISKA 1999 Liska A.: Egy 8-9. századi település emlékei Gyulavári határából. — Relics of a settlement of 8-9th century from the boundaries of Gyulavári. BMMK 20 (1999) 67-81. RÓZSA 2002 Rózsa Z.: Avar kori teleprészlet Kardoskúton. BMMK 23 (2002) 115-143. SZŐKE 1980 Szőke, B. M.: Zur awarenzeitlichen Siedlungsgeschichte des Körös-Gebietes in SüdostUngarn. Acta ArchHung 32 (1980) 181-203. VIDA 1991 Vida, T.: Chronologie und Verbreitung einiger awarenzeitlicher Keramiktypen. Anteus 19-20(1991) 131-144. VIDA 1991 a Vida T.: Újabb adatok az avar kori „fekete kerámia " és a korongolatlan cserépbográcsok kérdéséhez. — Weitere Angaben zur Frage der awarenzeitlichen „Schwarzen Keramik" und der handgeformten Tonkessel. MFMÉ 1984/1985-2 (1991) 385-399. VIDA 1996 Vida, T.: Avar Period settlement remains and graves at the site of Gyoma 133. In.: Cultural and landscape changes in South-east Hungary. Ed.: Vaday, A. Budapest 1996, 323-364.
