Lőrinczy Gábor szerk.: Pusztaszertől Algyőig. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 2. (Szeged, 2010)

BENEDEK András - POPITY Dániel: Késő avar kori településrészlet Szeged-Fertő, Jójárt tanya területéről

Pusztaszertől Algyőig. MFMÉ - MonumArch II (2010) 193-208 193 KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET SZEGED-FERTŐ, JÓ JÁRT TANYA TERÜLETÉRŐL BENEDEK András - PÓPITY Dániel A LELŐHELY ELŐKERÜLÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI Az ukrán-magyar határtól Kecskemét-Városföldön át Algyőig épülő gázszállító vezeték Csongrád megyei szakaszán a földmunkákhoz kapcsolódó régészeti szakfelügyelet során a nyomvonal 76+204 és a 75+823 km pontjai között egy eddig ismeretlen késő avar kori település nyomai kerültek elő. A lelőhely Szegedtől 2 km-re északra egy mélyebb fekvésű területen található (1. kép 1-3).

1 Ha a feltárt terület helyszínét az első és a második katonai felmérés térképeire vetítjük, látható, hogy a környék a 18. sőt még a 19. században is vízjárta, nádasos terület volt (1. kép 4-5). A feltárás adatai alapján azonban kiderül, hogy a késő avar korban a mainál is jóval szárazabb környezettel kell számolnunk. A napjainkban tapasztalt magas talajvízszint mellett az objektumok megásása és használata lehetetlen lett volna. Az 5 méter széles, DNy-ÉK-i irányú szelvényben az első objektumot a Sárga-töltéstől mintegy 100 m-re délnyugatra találtuk meg. Innen 458 méterre DNy-ra, a Jójárt-tanya irányából érkező nagyfeszültségű légvezeték alatt észleltük a telep utolsó objektumát.

2 Az ásatás összefüggő, 2.342 m

2-nyi felületén 57 stratigráfiai egységet különítettünk el, amelyhez 37 objektumot rendeltünk (2-3. kép) Az objektumok 90%-a egy késő avar kori telephez tartozott. A néhány bizonytalan korú, leletagyagot nem tartalmazó objektumot is nagy valószínűséggel ehhez a korszakhoz köthetjük. A jelen tanulmányban az előkerült jelenségeket és a belőlük kiemelt leletanyagot mutatjuk be. A településszerkezettel érdemben nem foglalkozhatunk, hiszen a telep — a teljes településhez viszonyítva nem ismert nagyságú egy részét volt módunkban megkutatni.

3 AZ OBJEKTUMOK ÉS A LELET ANY AG LEÍRÁSA 1. obj.: A gödör szabálytalan alakú foltként jelentkezett. A beásás felső részén, annak ÉÉK-i oldalán egy széles padka foglal helyet. Alja lapos, egyenes. Átm.: 250 cm, m.: 92 cm. Leletanyag: 1. Szürkésbarna színű, kerámia zúzalékkal soványított, kézzel formált vaskos edény oldaltöredéke. 3. obj.: A ház téglalap alakú foltként jelentkezett, melynek É-i része a szelvényfal alá futott. Tengelye ÉNy-DK-i. Déli sarka szögletes, oldalai meredeken futnak az alja felé. Keleti sarkát és oldalát vágja a 2. objektum. A beásás DK-i rövidebb oldalának közepén és a D-i hosszanti fal közepén egy-egy sekély, tálszerü cölöphely került elő. Átm.: 30-27x34 cm, m.: 16-20 cm. A ház alja lapos, sekély. H.: 300 cm, sz.: 268 cm, m.: 16 cm. 4. obj.: Meredek falú, egyenes aljú sekély gödör. Átm.: 70 cm, m.: 17 cm. Leletanyag: 1. 2 darab barna és fekete színű, kerámia zúzalékkal soványított, kézzel formált fazekak oldaltöredékei. 2. Belül téglavörös, kívül sötétbarna színű, kerámia zúzalékkal soványított, kézzel formált sütőharang oldaltöredéke. 5. obj.: A ház egy szögletes sarkú folttal jelentkezett. A beásásnak csak a déli sarka volt látható, nagyobb része a szelvényen kívülre esett. Oldalfala meredek, alja lapos, egyenes. A ház tengelye ÉNy-DK. Sz.: 260 cm, m.: 10 cm. Leletanyag: Patics. 6. obj.: Egy 345x250 cm alapterületű, téglalap alakú ház (4. kép 1-3; 6. kép 1-2) foltja a szelvény keleti harmadában jelentkezett. Déli sarka a szelvényfal alá futott, amelyre később rábontottunk, így a ház teljesen fel lett tárva. Hossztengelye ÉNy-DK-i irányú. Betöltése laza, fekete paticsos humusz és sárga agyagszemcsés fekete humusz, amely nagy mennyiségben tartalmazott edénytöredékeket, valamint paticsot, állatcsontot. A ház padlója 45 cm mélységben jelentkezett, rajta letaposásnak vagy sározásnak nem volt nyoma, alja egyenes. Oldala meredek, széle kissé szabálytalan. A ház DNy-i sarkában egy 32x46 cm-es szájú, 58 cm magas, öblös beásás található. Az ún. „parázstartó" oldalfalai gyengén átégtek, alján korom nyomát figyeltük meg (4. kép 4). Betöltéséből sütőharang töredékei kerültek elő. A parázstar1 A lelőhely a hatástanulmányban szereplő azonosítószámok rendszerét követve a CSMD 20 számot is megkapta. 2 A cikkben közzétett összesítő térképek megszerkesztéséért Kamarási Andrásnak (Archeoline Kft) mondunk hálás köszönetet. 3 Az avar telep pontos kiterjedését még megbecsülni sem tudjuk. A nyomvonalban közel fél kilométer hosszan észleltünk objektumokat, ez alapján itt egy nagyobb méretű avar teleppel számolhatunk.