Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: A felgyői ásatások története (1955-1977)

A felgyői ásatások története (1955-1977) 13 dokumentációja, mert ezen anyag feldolgozási joga nem e kötet szerzőit illeti. Az avar temető az Ürmös-tanyához vezető bekötőúttól északra és délre levő területen (V. ásatási terület), a bronzkori jelenségek, pedig a Szegedi úttól keletre levő homokdombon (III. ásatási terület), és szintén az Ürmös-tanyánál levő ásatási területeken kerültek elő. A kötet tartalmazza az 1960-1977 között végzett ásatások bronzkori és avar kori leletanyagának pontos leírását. Az Ürmös-tanya mellett nyitott szelvényekben feltárt szarmata temetkezések és Árpád-kori településnyomok leírását ugyan nem közöljük, de rajzos dokumentációjukat a feldolgozás fentebb említett jellege miatt közreadjuk. A felgyői ásatások ideje alatt több alkalommal került sor helyszíni szemlére, illetve terepbejárásra. Az ezekre vonatkozó adatok e fejezetben az adott év ásatási eredményeinek összefoglalása után szerepelnek. A feldolgozáshoz rendelkezésünkre álló dokumentáció igencsak hiányos volt: nem ismert számunkra az 1955-1956., 1966. és 1969-1970. év dokumentációja, és az 1972. és 1974. év dokumentációja is nagyon hiányos. Reményeink szerint a jövőben előkerülnek még további dokumentumok, melyek bővíteni fogják ismereteinket a felgyői ásatásokról. Bízunk benne, hogy az itt közreadott adatok alapján azok feldolgozása is könnyebb lesz. A LELŐHEL Y KUTA TÁSTÖR TÉNETE Az első felgyői ásatások Lajos János helyi tanító és Tari László dr. nevéhez fűződnek: 1942-ben a Csizmadia-tanyánál szőlő alá forgatáskor sírokat találtak, melyeket Lajos tanító úr megmentett és ezekről értesítette a Régiségtudományi Intézetet. A leletmentést Párducz Mihály végezte el, aki további 6 sírt tárt fel. így összesen 45 sír került elő: 2 preszkíta, 3 szarmata és 40 Árpád-kori temetkezés (PÁRDUCZ 1942; PÁRDUCZ 1946).^ Kovalovszki Júlia 1954 előtt folytatott terepbejárásokat a területen és gyűjtötte össze a régészeti szempontból fontos információkat (KOVALOVSZKI 1957). Az ismert Csizmadia-tanya lelőhely

3 mellett ő említi először, hogy a felgyői uradalomban egy nagyméretű bronzkori urna került elő.

4 A terep bejárása során a Geda halomnál Árpád-kori leleteket talált: a rézkori kurgán lábánál cserépbográcsot és hullámvonalas cseréptöredékeket gyűjtött. Véleménye szerint a falu nyoma a halomtól távolabb, keletre mutatkozott a szarmata cserepekkel együtt. A halom tetején téglaépületre utaló nyomokat fedezett fel. Megjegyzi, hogy a kora Árpád-kori temető a halomtól 200-300 m-re, északra van. Ez utóbbi a Csizmadia-tanyánál említett temetkezési hely (KOVALOVSZKI 1957, 31, 49. 69-71). Az Árpád-kori települést a garamszentbenedeki apátság adománylevelében szereplő Deucha nevü faluval azonosította. A közeli Böldi-rév jelenlétével és felügyeletével magyarázta a falu topográfiai helyzetét (4. kép), mivel szerinte a Geda halmi (Csizmadia-tanyai) temető kétélű kardja az átkelőhelyek és révek Szent István kori felügyeletével áll kapcsolatban (KOVALOVSZKI 1957,31). 1955

s Az ásatási dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. Méri István a Geda halomnál (I. ásatási terület) végzett feltárásokat, László Gyula ásatásairól nincs adatunk. A IL, III.

6 és a IV. ásatási területek összesítő rajzán 1955-ös évszám szerepel. Ez alapján a II. és IV. ásatási felületen lévő árokrendszerek részleteit tárták fel ekkor (8-9. kép) a Szegedi úttól keletre levő szelvényekben pedig az árokrészletek mellett gödrök is előkerültek (10. kép). A III. ásatási területen, illetve környékén később is folyt leletmentő ásatás, itt a bronzkori település részletét tárták fel. Az egyik összesítő rajzon a III. ásatási felület mellett ,, honfoglaláskori temető?" felirat látható (11. kép), azonban ezen a területen — a rendelkezésünkre álló adatok alapján — nem kerültek elő 10. századi sírok. 2 Feltehetően ennek a temetőnek újabb két sírját tárta fel László Gyula 195 7-ben (vő. 195 7. év!). 1994-ben a felgyői gyógyszertár építése közben ismét sor került egy rövid ásatásra, mely során Ormándv János egy szarmata női sírt tárt fel Nyilas Mihálvné lakóháza mellett (ORMÁNDY 1996). Ekkor az egykori Csizmadia-tanya már Kossuth utca volt. Végül 2001 tavaszán Nyilas Mihálvné telkén, a Kossuth utca 7. szám alatt az Önkormányzat által finanszírozott tereprendezés során három újabb Ny K tájolású sír került elő. Ezt követően Szalontai Csaba végzett mentő feltárást, amely során 15 Árpád-kori sír mellett egy szarmata temetkezés került elő (MFM RégAd. 3322-2001). Ez utóbbit Sz. Wilhelm Gábor tette közzé <SZ. WILHELM 2003). Valószínű. hogy e szarmata temetőhöz tartozott az a sír is. mely 1992-ben került elő (MFM RégAd. 2122-98). 3 A kis távolság miatt Geda halom név alatt szerepel (KOVALOVSZKI 1957, 69). 4 Valószínűleg a szentesi Koszta József Múzeum gyűjteményének őskori leltárkönyvében az 54.202.1. leltári számon található urnáról van szó, melyet Ürmös János vitt be a múzeumba, lelőhelyeként pedig a felgyői uradalmi majort jegyezték be. 5 Az ásatási eredmények rövid áttekintésénél kronológiai sorrendben haladunk, ami azt eredményezi, hogy az egyes területekre vonatkozó információk nem egy egységben kerülnek tárgyalásra. 6 Ennek a területnek a félszinrajzát nem tudtuk az egységes térképrendszerbe beilleszteni.