Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia: A felgyői bronzkori temető és település
82 P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia „D" urnasír: Az 1977-es ásatás során a XXII. szelvényben bronzkori urnasírt találtak. A sírt a felszínrajz alapján nem bontották ki teljesen (BALOGH-P. FISCHL 2010,41. kép). 7 1 2 1 urnasír: 7 2 1. Szürke színű, vízszintesen kihajló peremű, tölcséres nyakú, kettős csonkakúpos testű urnaJ 3 Pereme bordás, vállán két, bordás szalagfül látható. A váll mintája: T-alakú pontozás három helyen, egy árkolt bütyök és zeg-zug vonal. Ma.: 61 cm, perem átm.: 32 cm, fenék átm.: 11, 5 cm. 8 1 urnasír: 7 4 Mell.: 1 Vörös-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal, homokkal és kaviccsal soványított, simított felületű, erősen kihajló peremű, hengeres nyakú, kettős kúpos hasú urna (43. kép 3). A két szalagfúl és az öt bütyök a vállon ül. A hasvonal fölött fésűs sáv halad körbe, alatt fésűvel kialakított hálóminta látható. Ma.: 60 cm, perem átm.: 33 cm, fenék átm.: 8,5 cm. 2. Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal, homokkal és szerves anyaggal soványított, simított felületű, kihajló peremű, ívelt nyakú, kannelurával hangsúlyozott vállú bögre (43. kép 2), a peremén fülcsonkkal. Ma.: 6,5 cm, perem átm.: 6 cm, fenék átm.: 3 cm. Szórványok: 1. 1961/11. 2. szelvény falánál. 7: 1 Szürke színű, cserépzúzalékkal, homokkal és szerves anyaggal soványított, fényezett felületü, enyhén kihajló peremű, ívelt nyakú, gömbös hasú, egyenes aljú korsó (14. kép 5). A nyakon dupla bekarcolt vonal halad körbe. A váll dupla kannelurából és rovátkolásokból álló sorból kialakított füzérmintával hangsúlyozott. E minta felcsúcsosodásainál és a fül alatt hármas kannelura-kötegek futnak az edény aljáig, mellettük mindkét oldalon egy-egy lencsedísz látható. Szalagfüle a peremből indul, és a vállon nyugszik. Ma.: 11 cm, perem átm.: 9,5 cm, fenék átm.: 5,4 cm. 2. Barna színű, cserépzúzalékkal, homokkal és szerves anyaggal soványított, durva felületü urna (44. kép 5) csonkakúpos oldal- és fenéktöredéke. Ma.: 23 cm, fenék átm.: 15,5 cm. 3. Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal, homokkal és szerves anyaggal soványított, simított felületü, kettős kúpos hasú urna (44. kép 3) töredéke. Vállán szalagfül csonkja ül, felső részén két, hosszúkás bütyök látható. A hasvonal felett bekarcolt vonal fut körbe, alsó része függőleges befésült vonalkötegekkel díszített. Ma.: 16,5 cm. 4. Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal, szerves anyaggal, homokkal és kaviccsal soványított, simított felületű, kihajló peremű, tölcséres nyakú, kettős kúpos hasú urna (44. kép 2) töredékei, a nyakon és a test felső harmadán körbefutó bekarcolt vonallal. A fül a vállat íveli át. Ma.: 26 cm, perem átm.: 29 cm. 5. Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal és homokkal soványított, simított felületű, ívelt nyakú, éles vállú, csonkakúpos testű tál (44. kép 1). A váll alatt két, bekarcolt vonal fut körbe, amiből a vállon ülő bütyköt alulról hármas, félköríves, bekarcolt vonal keretezi. A fenék felett két, bekarcolt vonal fut körbe. Ma.: 13 cm, fenék átm.: 7,5 cm. 6. Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal, szerves anyaggal, homokkal és kaviccsal soványított, durva kiképzésű urna (44. kép 4) csonkakúpos oldal- és aljtöredéke. Ma.: 14 cm, fenék átm.: 11,5 cm. A BRONZKORI TELEPULES Településre utaló jelenségeket (gödröket) a felgyői ásatások során két helyen figyeltek meg. Az 1972. évi Ünnös-tanyai ásatás alatt a IIa és IIb szelvények területén gödrökből került elő bronzkori kerámiaanyag. Ennek alapján biztosan középső bronzkori gödörnek határozhatjuk meg az 1972/IIb szelvény 1. gödrét és valószínűleg a 1972/IIa szelvény gödreit is. Ebben az esetben a gödrök a bronzkori urnás és csontvázas sírok között találhatók. Szintén bronzkorinak határozható meg az 1974/Xf szelvényében előkerült gödör is. A leletanyag alapján a temetkezések és a gödörobjektumok egyidősek. Ugyanakkor már korábban is kerültek elő bronzkori telepobjektumok. Az 1964—66 évi ásatási szezonok alkalmával a Szegedi út melletti egyik homokdombot is kutatták, ahol az Ünnös-tanyai temetővel egykorú településobjektumokat tártak fel. A terület feltehetően megegyezik az 1955. évi feltárás ún. III. munkahelyével (BALOGH-P. FISCHL 2010, 3. kép, 42. kép). Erről a területről az 1955. évi összesítő rajzon kívül nem ismerünk más rajzos dokumentációt, s nem ismerjük az 1964. és az 1966. évi ásatási naplót sem. Az 1965. évi ásatást Trogmayer Ottó és Nagy Katalin kezdte, majd László Gyula folytatta, de a rendelkezésünkre álló dokumentációban csak a polgármesteri hivatal és a vízvezetéki árok kutatásával foglalkozó részek szerepelnek, melyek a falu közepén találhatók. A Szegedi úttól keletre levő homokdombról nincs a naplórészletekben említés. Az ásatásról szóló rövid jelentésben az 1964. év munkálatairól a következő olvasható: „Az ásatás során az országúinál nyitott homokbánya területét is át kellett vizsgálnunk és ott a Vidre-parti vatyai temető népének három lakógödrét tártuk fel. " 7 6 Az 1965. évi ásatási jelentésekben is találunk utalást a bronzkori településen folyó munkálatokra: „A Vidre-parti egyik emelkedést, melyen már 71 Leletanyaga nem ismert. 72 A sír helyére vonatkozó adat sem a naplóban, sem a térképeken, sem a leltárkönyvben nincs. 73 A sírból származó edény, amely 65.2.129. leltári szám alatt szerepel, már az 1987-es revíziókor sem volt meg. 74 A leltárkönyvben a 65.2.126-127. leltári számon lévő edények mellett szereplő objektumszám, sem a naplóban sem a térképeken nem található. 75 A leltárkönyvben szereplő adat. Valószínűleg az 1961. októberi ásatásra gondolt a leltározó. A tárgy a 28. sír közelében kerülhetett elő, a leltárkönyvben is annak a közelében található. 76 RégFüz Ser. 1. No. 18 (1965) 48.
