Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

GYULAI Ferenc: László Gyula 1971. évifelgyői ásatásából származó archaeobotanikai leletek

László Gyula 1971. évi felgyői ásatásából származó archaeobotanikai leletek 457 legfontosabb gabonaféle a köles volt (RAPAICS 1934; GAÁL 1978). Az archaeobotanikai kutatások azonban módosították ezt az elképzelést. A Felgyőn talált gabonafélék két másik honfoglalás kori telep növényi leletanyagában is megtalálhatók, talán nem véletlenül. A Takács Miklós által 1993-ban feltárt Lébény-Billedomb 10. század eleji, honfoglalás kori településen köles, kétsoros és csupasz árpa, vetési vagy közönséges búza és rozsszemeket találtunk (GYULAI 1997). Edelény-Borsodi földvár 10. századi rétegében, a Wolf Mária által 1989-1998 között folytatott feltárásból igen jelentős számú gabonamaradvány származott. A köles és árpa mellett igen nagy számban került elő a közönséges vagy vetési búza és a rozs. A törpe búza is jelen volt. A fenti növények felhasználását az itt talált ételmaradványok elemzése során is kimutattuk. A honfoglalás utáni időszakból (10-11. század) már több növénylelet ismert. (HÁRTYÁN YI-NOVÁKIPATAY 1968; HÁRTYÁN YI-NOVÁKI 1974). Tiszaörvény 11 13. századi falu feltárásakor ugyan csak köles tokiászokat találtak, de azt nagyobb mennyiségben. Ennek ellenére mind gyakrabban találni meg a közönséges búzát. Kardoskút 10-13. századi falu ásatása során talált növénytani leletanyagban a szemek számát tekintve a köles után rögtön a vetési vagy közönséges búza, majd a rozs következett. Biharkeresztes-Ártánd, Nagyfarkasdomb 11. századi temető egyik sírjában viszont csak közönséges búza szemtermése volt. A halimbai temető egyik sírjában olyan edényt találtak, melynek fenekén lévő pelyvalenyomatok közül búzaszem esett ki. Keszthely-Halászcsárda 10-11. századi településének egyik házában szenült gabonaszemeket találtak (BAKAY-KALICZSÁGI 1966). A terjedő búzatermesztés mellett az árpa továbbra is előfordul. Pécs ókeresztény cella trichorájának 11. századi felújításakor a festék alá növényi részekkel kevert vakolatot használtak, amelyből elmeszesedett árpa tokiászmaradványok kerültek elő. A PápaHantai úton talált 10-11. századi házak patics és földmintáiban is árpaszemek voltak (TORMA 1996). A Felgyőn talált diaspórák tehát jól illeszkednek a hasonló korú archaeobotanikai leletek sorába. Az előkerült gabonaféléket illetően nagy az átfedés a honfoglalás és kora Árpád-kori lelőhelyek növénytani anyagával. IRODALOM BAKAY-KALICZ SÁGI 1966 Bakay K. - Kalicz N. Sági K.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és a tapolcai járás. Magyarország régészeti topográfiája 1. Budapest 1966. FÜZES 1972 Füzes M.: Előzetes jelentés az 1967. évi pogányszentpéteri kolostor-ásatás XVI. század eleji gabonaleletéről. A nagykanizsai Thury György Múzeum Jubileumi Evkönyve. Nagykanizsa 1972, 285290. GAÁL 1978 Gaál L.: A Magyar növénytermesztés múltja. Budapest 1978, 637. GYULAI 1997 Gyulai F.: A honfoglaló magyarság ételeinek régészeti-növénytani forrásai. „Nyereg alatt puhítjuk...? Vendéglátási és ételkészítési szokások a honfoglaló magyaroknál és a rokon kultúrájú lovas népeknél " Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskola Tudományos Közleményei II. Ómagyar kultúra 10(1997) 113-134. HARTYÁNYI 1983 Hartyányi B.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból. MMgMK 1981-1983 (1983) 95 113. HÁRTYÁN YI-NOVÁKI-PATAY 1968 Hartyányi B. - Nováki Gy. Patay Á.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig I. MMgMK 1967-1968 (1968) 5-85. HARTYÁNYI-NOVÁKI 1974 Hartyányi B. Nováki Gy.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig 11. MMgMK 1973-1974 (1974) 23-73. LELLEY-RAJHÁTHY 1955 Lelley J. - Rajháthy T.: A búza nemesítése. Budapest 1955. RAPAICS 1934 Rapaics R.: A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. Népszerű Természettudományi Könyvtár 16, 1936. TORMA 1996 Torma A.: Botanikai leletek a középkori Pápáról. Acta Musei Papensis 6 (1996) 325-328.