Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

HAMAR Edina: Kétfüles urna restaurálása (Felgyő, Ürmös-tanya 68. urnasír)

450 HAMAR Edina Észlelt állapot Helye Oka Károsító tényezők Barna színű elszíneződés helyenként a kerámia felületén mikroorganizmusok, baktériumok Biológiai Repedés, törés helyenként növények gyökerei, szőrei Növények gyökerei, gyökérszőrei a kerámiában helyenként a kerámiában, ill. annak pórusaiban talajban lévő növények növekedése Törés, repedés, helyenkénti morzsalékonyság talajnyomás, fagyási károk Fizikai Fehér/szürke, lazán és erősen kötött rárakódás kerámia felületén és a törésfelületén vízoldhatatlan sók képződése és rárakódása

1 Kémiai Helyenként morzsalékony törésfelületnél nedves talaj, savas talaj, kalcium-karbonát mosódása, Porlik a felület helyenként a kerámia felületén Barna színű elszíneződés helyenként a kerámia felületén, fehéres szürke rárakódás a tetején sók képződése

2 /. táblázat: Az edény állapota a restaurálás előtt Table 1: The state of the pottery before the restauration A RESTAURALAS MENETE Az edény in situ kibontása, illetve a hamvak eltávolítása óvatos, fokozatos, vizes nedvesítés segítségével, mechanikus úton történt (1. kép 1-2). A közepes méretű urnában az emberi hamvak az edény aljában helyezkedtek el. A tárgy kibontása után, a föld-, illetve a hamvak átszitálására került sor. Az ily módon elkülönített csonttöredékek és szilánkok tisztítása szitában történő vizes mosással, szárításuk szobahőmérsékleten történt. Az urna töredékeinek felületén és törésfelületén lévő földes és lazábban kötődő karbonátos szennyeződés mechanikus és vizes tisztítás kombinálásával lett eltávolítva. A kerámiatöredékek egy részén erősen kötődő, sötétbarnára elszíneződött, karbonátos szennyeződések voltak, melyeket először 10%-os Na-hexametafoszfát vizes oldatával, majd 5%-os Foszforsav vizes oldatával lehetett eltávolítani. A fent említett vegyszeres kezelés előtt a töredékek 30^40 percig tiszta vízben áztak, melynek során a kerámia porózus szerkezete vízzel telítődött. Ily módon megelőzhetővé vált, hogy savazáskor az eltávolítandó felületi lerakódások mellett a sav mélyebbre hatolva kioldja a kerámia savra érzékeny alkotóelemeit, mint pl. a vázképző alumínium-oxidot, illetve, hogy további fizikai és kémiai károsodást okozzon a töredékeken. A vegyszeres kezelést követően, 2-3 óráig tartó bő, folyóvizes öblítés és áztatás után mechanikus és vizes módszerrel eltávolíthatóvá váltak a korábban keményebben kötött, most már fellazított karbonátos lerakódások. A megtisztított kerámiatöredékek szobahőmérsékleten, kb.: 23-25°C-on, 4-5 nap alatt száradtak meg. A 45 db-ból álló urna ragasztása 96%-os alkoholban oldott PVB-vel

3 történt, melegen, több lépésben és módszerrel, blokkokra osztva. 1. blokk/első lépés: Az edény testének ragasztásánál az általános módszert alkalmazva, alulról felfelé

4 haladva történt a ragasztás (1. kép 3). Ebben az esetben a törésfelületek épek, jól illeszkedők és jól ragaszthatók voltak. 2. blokk/második lépés: A testtől függetlenül, külön lett összeragasztva

5 a fül, a nyak és a száj töredé1 Pl. kalcium-karbonát, kalcium-szulfát stb. 2 Vas (barna, vörös), mangán (fekete, sötét barna). 3 Polivinil-butiral, kereskedelmi megnevezése: MOWITAL B60H. 4 Az edény fenekétől a has és a nyak találkozásáig. 5 Ld. 3. j.!