Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: Újabb régészeti feltárás Felgyő, Ürmös-tanyánál

BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. MFMÉ - MA 1 (2010) 427-391 ÚJABB RÉGÉSZETI FELTÁRÁS FELGYŐ, ÜRMÖS-TANYÁNÁL BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára 2009-ben a Csongrádi Kistérségi Többcélú Társaság beruházóként kerékpárutat építtetett Csongrád és Felgyő között, melynek nyomvonalán 2008-2009ben több lelőhelyen is folyt megelőző feltárás. A kerékpárút nyomvonala keresztezte a Felgyő, Ürmös-tanya elnevezésű régészeti lelőhelyet is, ahol 2009. március 24—április 17. között ásatást végeztünk. A nyomvonal a Csongrád és Csanytelek között húzódó, ún. Szegedi út nyugati oldalán fut (1. térkép). A László Gyula által 1960-1977 között itt végzett ásatások szelvényei az út túloldalán voltak, de ezen a részen is nyitott egy 10x1 m-es kutatóárkot. Ennek pontos helye ma már nem megállapítható (BALOGH P. FISCHL 2010, 15. kép). A kerékpárút 4 m széles nyomvonalán 225 m hosszan nyúlt el a lelőhely, a feltárt 898 m

2-en 81 objektum került elő: a bronzkori és Árpád-kori telepobjektumok mellett négy bronzkori urnasír és 6 avar sír került feltárásra (2. térkép). A területen két, ÉNyDK irányú, a környezetből alig kiemelkedő földhát húzódik keresztül. A bronzkori sírok a két hát közti, mélyebb fekvésű részen jelentkeztek (3. térkép), a bronzkori telepobjektumok az észak felé eső földhát tetején kerültek elő. A déli földhát tetején, valamint annak északi és déli lejtőjén találtuk az Árpád-kori objektumokat a szubhumuszban. A dombtetőn és a déli lejtőn az Árpád-kori települési réteg alatt 60-70 cm vastag lepelhomok jelentkezett, s ez alatt kerültek elő az avar sírok (4. térkép). Az ásatáson a dokumentálást statigráfiai egységenként végeztük el, az objektumszámok a korábbi ásatáson alkalmazott számozás folytatásaként kerültek kiosztásra. A bronzkori és az avar kori sírok mind elhelyezkedésük, mind jellegük alapján beleillenek a László Gyula vezette ásatás során feltárt temetők rendjébe. Jelen dolgozat csak a bronzkori és az avar sírok leírására, anyaguk közreadására vállalkozik, ezáltal is teljesebbé téve az Ürmös-tanyai temetőkről e kötetben közreadott képet. A sírokon kívül előkerült egyéb településjelenségekre és leletanyagukra nem térünk ki ez alkalommal.

1 A SÍROK LEÍRÁSA

2 67. urnasír (1. kép 1; 2. kép 1): Az urna egy szabálytalan kerek alakú, egyenes aljú gödör közepén, sekély mélyedésben állt, amely alig mélyedt az altalajba. Gödör átm.: 108 cm, m.: 14 cm.

3 1. Az urna nagy részét már korábban, fatelepítés során megsemmisítették. Az urna kívül és belül is vöröses barna színű, durva szemcséjű homokkal, kaviccsal és kerámiazúzalékkal soványított, kézzel formált, öblös testű, szűkülő aljú edény (1. kép 2). Ma.: 17,7 cm, fenék átm.: 11,5 cm. Az edény alját vastagon borították egy maturus korú férfi hamvai (2. kép 2). Mell.: 1. A hamvak között égett állatcsontok voltak. 68. urnasír (3. kép 1: 5. kép 1): Kettössír. Az urnák a humuszban kerültek elő, az urnafészek körvonala nem volt látható. Szorosan egymás mellett két urna helyezkedett el. mindkettő összeroppant. 68/A. urnasír: Sárgásvörös színű, szürke és barna foltos, finomabb szemcséjű homokkal és apróra zúzott kerámiatörmelékkel soványított anyagú, kézzel formált urna (3. kép 2). Az edény teste nyomott gömb alakú, alja felé erőteljesen összeszűkül. Nyaka tölcséres. Pereme ívelten kihajlik, kissé duzzadt. Az edény két ansa lunata füle a peremből indul, és a nyakvonalra támaszkodik. Az edény testének felső felén hármas bekarcolt vonalból kialakított, négy helyen felcsúcsosodó girland-minta látható. Alatta beböködött sorminta húzódik. A nyak tövénél, a két fül között, mindkét oldalon eredetileg két-két bütyök ült, melyek közül csak egy maradt meg. Az edény alja enyhén domború. Ma.: 36 cm, perem átm.: 22 cm. has átm.: 29 cm. fenék átm.: 8,9 cm. Az edény aljában maturus korú nő hamvai voltak. 68/B. urnasír: Vörösesbarna színű, durva szemcséjű homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, kézzel formált, durvított felületü tálfazék (4. kép 1). Az edény teste öblös, vállába szélesedik, alja felé oldala ívesen szűkül. Nyaka cilindrikus. / A kötethez tartozó DVD melléklet 2. projektjében megtalálható a 2009. évi ásatás összes jelenségének felszinrajza. korszakonkénti bontásban. 2 Az antropológiai anyagot Marcsik Antónia, az állatcsontokat Körösi Andrea (MMgM) határozta meg. Munkájukat köszönjük. 3 A mélységadat a nyesett felszíntől mért.