Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
KÖRÖSI Andrea: Felgyő, Ürmös-tanya avar temető állatcsontmellékletei
402 KÖRÖSI Andrea (12 sír) kerültek (3. táblázat). Jóval kevesebb a női (6 sír) és a gyermek (3 sír) sírba tett juhhús (2. táblázat). A női sírokba — a 96. sír kivételével — mindig juh borda került. A férfi sírokba inkább csigolyákat és végtagcsontokat tettek, kivéve a 100. és a 201. sírt, melyekből csak juh borda került elő. A juh ételadományok mellé más adományokat is helyeztek: egy sírba sertést (95. sír), 9 sírba szarvasmarhát (96., 98., 99., 130., 136., 160., 165., 169., 201. sír), 6 sírba házityúkot (82., 100., 141., 159., 161., 208. sír) és 7 sírba szarvasmarha és házityúk mellékleteket (96., 128., 157., 179., 194., 205., 229. sír) tettek (10. táblázat). Olyan sír, melybe csak juh került, nem volt. Három sírba (100., 141. és 161. sír) juhhús került ételadományként, de ezek mindegyikébe tettek áldozati állatot, még pedig házityúkot. Amulett: A 128. sírból egy fog (IVb sin.), a 207. és a 208. sírból két-két astragalus került elő. Az egyik astragaluson barna festék nyoma látható. Az amulettek a 128. és 208. férfisírból, valamint a 207. gyermeksírból származnak (2. táblázat). Zoológiai jellemzés: A kevés mérhető csont fiatal egyedtől származik (7. táblázat). Egy tibiából számolt marmagasság: 60 cm, közepes testalkatú. A tibia még növésben lévő állathoz tartozott, életkora 2-3 év közé tehető. Sertés Ételadomány: A sertéscsontok ételadományok voltak (2. táblázat). A felgyői temető 8 sírjába (57., 95., 119., 149., 170., 191., 199., 233. sír) került sertéscsont, összesen 9 melléklet. A 119. sírba két sertés, a többibe csak egy-egy sertés darabjait tették. Két sírban (191., 233. sír) csak sertés ételadomány volt, míg Négy sírba a sertés ételmelléklet mellé még áldozati állatot, illetve amulettet is helyeztek. A 95., 170. és 199. sírokba házityúkot tettek áldozati állatként, a 119. sírba házilúd, házityúk és mezei nyúl végtagcsontjai kerültek amulettként. Két sírban (149., 170. sír) szarvasmarha ételadománnyal együtt, a 95. sírba juhval együtt és az 57. sírba Két fajjal, szarvasmarhával és házityúkkal együtt került ételadománynak (10. táblázat). A leggyakrabban sírba rakott sertésmelléklet az oldalas volt, melyre egy-egy borda utal. Ez alól csak a 95. sír jelent kivételt, melyben kettő borda volt. Oldalas négy sírból (95., 119., 170., 233. sír) került elő. Két sírba került az oldalas mellé csigolya: a 119. sírba ágyék-, a 199. sírba nyakcsigolya. Az 57. sírban sertés combcsontja, a 149. sírban hátsó végtagjának összefüggő csontjai (femur-tibia-calcaneus-astragalus), és a 191. sírba sípcsontja volt. Mindhárom melléklet húsos csontokból áll. A sertéscsontok közül az egyik combcsont és a hátsó végtag fiatal egyedekhez tartozott. Sertéscsontot leggyakrabban férfi sírokba helyeztek. A sírok nemenkénti megoszlása: 5 férfi, 1 nő és 2 ismeretlen nemű (3. táblázat). Zoológiai jellemzés: A sertések közepes testalkatú állatok voltak (8. táblázat). A 149. sírban talált astragalus csont alapján (TEICHERT 1975) számolt marmagasság: 60 cm, az állat még növésben volt. Életkora 1,5 évre tehető. Mezei nyúl A temető 119. sírjából a mezei nyúl két csontja (metatarsusa) került elő. Ezeket a csontokat attribútumként, a házilúd és házityúk szárnycsontjaival együtt tették a sírba. A csontok distalis vége átfúrt, epiphysisei kopottak, amiből felfűzésükre lehet következtetni. A csontok egy amulett-együttes részét képezhették. Galamb A 92. gyermeksírból egy galamb tarsometatarsusa került elő. A csont húst nem tartalmaz, nem ételadománynak szánták. Nem zárható ki, hogy a gyermek kedvenc állata volt, bár ebben az esetben valószínűleg a teljes állatot a sírba tették volna. Feltehetően inkább a halottnak a madarakhoz való kötődését szimbolizálja. Erre utal, hogy a galambcsont négy házilúd szárnycsontjával együtt került elő. ÁLLATÁLDOZATOK A FELGYŐI AVAR TEMETŐBEN A temető 24 sírjába (4., 5., 86., 95., 100., 114., 124., 128., 141., 149., 157., 159., 160., 161., 170., 181., 188., 199., 200., 202., 205., 228., 234., 235. sír) 29 állatáldozatot tettek (2. táblázat). Leggyakoribb áldozati állat a házityúk volt. 21 sírba (87,5 %) házityúkot, egy-egy sírba pedig szarvasmarhát, juhot és háziludat helyeztek. A házityúk ilyen magas aránya ritka: Vácon, Sturovón és Szobon figyelhető csak meg hasonlóan magas arányú előfordulása (VÖRÖS 2000, 74). A házityúkokat többnyire egészben dobták a sírba, 5 esetben a koponyájával együtt, 16 esetben anélkül. A sírból előkerült házityúkcsontvázak sokszor nem teljesek. Ennek oka lehet, hogy a sírba már eleve hiányosan tették. Ugyanakkor egyes csontok el is veszhettek. Ezek miatt különböző módon jelöljük a házityúkvázakat: 1. Teljes váz: teljes csontváz koponyával együtt. Néhány, főként az aprócsontok elveszhettek. 2. Hiányos váz: teljes csontváz koponya nélkül. A koponya mindig hiányzik a vázról, de néhány, főként apró csont is elveszhetett. 3. Részleges
