Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető
254 BALOGH Csilla köz alakú csöngőket, köztük a szűrőkanál alakú lemezcsüngőket is. Ezeket későantik-germán eredetűeknek tartotta (VIDA 2002, 182). 9 6 A 95. sírban a nyaklánc gyöngyei között egy ötszögletü, bronz lemezcsüngő volt, de ezen kívül egy másik csüngő is előkerült. Ez egy hosszúkás, bronz lemezből készített, belül üreges tárgy, melyet átlyukasztva fűztek fel (41. kép 6). Ennek a csüngőnek analóg darabját nem ismerem, de éppen üreges volta miatt gondolom, hogy a lemezpántokkal körbefogott amulettekhez hasonlítható (VIDA 2002,182). A 121. férfisírban egy irdalt szélű, kerek alakú, ólom lemezdarab volt a szeméremcsontnál. Nagyon hasonló a Budakalász-Dunapart 634. sírból származó csüngőhöz (VIDA 2002, Taf. 6. 5). Ezeken kívül amulett lehetett a 95. sírban, a gyöngyök mellől előkerült, szabálytalan lyukkal áttört bronzlemez és a 108. sírból származó trapéz alakú, átlyukasztott bronzlemez és a tarsolyban lévő, alaktalan, átlyukasztott ólomlepény is. Három sírban (92., 108. és 119. sír) olyan állatcsontok kerültek elő, amelyeknek valószínűleg szintén óvó-védő szerepe volt. A 92. gyermeksírban háziludak (4 egyed) szárnycsontjai és galamb lábközépcsontja volt a jobb combcsont mellett. A 108. sírban két házi lúd szárnycsontja került elő a bal combcsont mellett. A csontokon patinanyomokat figyeltek meg. A 119. sírban pedig két nyúl végtagcsontot, négy házityúk és 5 házilúd szárnycsontot találtak a bal kézfejnél. A nyúlcsontok kopottak, átlyukasztottak voltak. Az állatcsont amulettek között a nyúlcsontok a gyakoribbak. 9 7 Az átlyukasztott álltacsontok óvó-védő szerepét Dienes István vetette fel először (DIENES 1972), Bálint Csanád az onogur hitvilág emlékének tartotta (BÁLINT 1975,52-53). 9. A TEMETŐ BELSŐ IDŐRENDJE ES BETELEPULESE A Felgyőnél feltárt 216 avar sír nem jelenti a temető egészét, északkeleten, keleten, nyugaton és délnyugaton egészen biztosan további sírok vannak. A temető megnyitása egyértelműen a kora avar korra tehető. A legkorábbi temetkezések a 10., 83., 92., 97., 126., 136., 197. és 215. sírok, melyek a temetőrészlet közepén és két szélén, három csoportot alkotva helyezkednek el. Középen van a 83. sír, a temető egyetlen kardos sírja. A déli harmadban található a 197. és 215. férfisír, mindkettő öves-íjjas, a 197. sírból származik a temető egyetlen csontlemezes tegeze. E sír kelet-alpi-típusú szíjvége és a trapéz alakú szíj szorító fülekkel ellátott szíjelosztói germán hatást mutatnak. A korai sírok tájolása ÉÉNy-DDK, ezekre az edények és ételadományok nem jellemzők. A leletek között nagylemezgömbös és kislemezgömbös fülbevalók, néhány darab szemes gyöngyből álló füzérek, orsókarikák vannak. A korai sírok abszolút kronológiai helyzetének meghatározásához a 83. és a 215. sírok övveretei segítségével juthatunk közelebb. A 215. sír Fönlak-típusú övgarnitúrája — az éremmel keltezett analógiák alapján — a 7. század első harmadára tehető. Ugyanakkor a Felgyőtől légvonalban nem túl messze lévő kundombi temető 289. sírjában, a Fönlak-típusú veretekkel együtt lévő Tarnaméra-típusú nagyszíjvég azt mutatja, hogy a verettípus egyes képviselői a 7. század közepéig is használatban lehettek. A 7. század első felén belül a 83. sír övgarnitúrája pontosítja a korai sírcsoport keltezését. A sírban lévő, az álcsatos leletkörrel kapcsolatba hozható veretek és a fogazott szalagfonatos kisszíjvégek használati ideje a 7. század második negyedében fedte egymást. Ez adja meg a 83. sír datálását és a temető legkorábbi temetkezéseinek idejét is. A sírok között a következő kronológiai horizontot a 7. század közepe utánra keltezhető temetkezések (1., 14., 32., 39., 40., 62., 108., 119., 120., 121., 157., 159. és 175. sír) jelentik. E sírok többsége a temető északi felében, egy ÉEK-DDNy irányú tömbben, három sír pedig a feltárt temetőrész közepén, egymás mellett helyezkedik el. Ezt a sírcsoportot két markánsan elváló csoport alkotja: még kora avar jellegű leletanyag jellemzi, de már új tárgytípusok is feltűnnek. Az avar ízlésű leleteket tartalmazó csoport női sírjait a szemesgyöngyök mellett a folyatott gyöngyökből és köles gyöngyökből álló vegyes füzérek, a többtagú lapított gömbös gyöngyök, a rátétdíszes lemezgömbös és granulációdíszes kislemezgömbös fülbevalók jellemzik. Nincsenek veretes övek, az egyetlen kivétel a 62. sír. Ezekbe a sírokba vannak a csontbogozók és szopókák, s az amulettek egy része is. Az ebbe a horizontba sorolható sírok másik csoportjára a leletekben való szegénység, ugyanakkor a nem tipikusan avar tárgyak megjelenése jellemző, melyek germán, esetleg gepida eredetűek. Ilyenek a 39. sír kétoldalas csontfésűje, a 89. sír pajzstövises, ovális vascsatja, a 14. és 74. sírok vasveretei. A temetkezési szokásokban is új elemek jelennek meg. A sírokra már az ÉNy-DK tájolás, a trapéz alakú sírgödrök és koporsók, az ételadományok (edé96 Ld. 94. j.l 97 A lelőhelylistát ld. VIDA 2002, 187!
