Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető
A Felgyő, Ünnös-tanyai avar kori temető 233 férfi csontváz a bal oldalán, félig a hasán, a baloldalon lévő női csontváz szorosan a koporsó szélénél, a jobb oldalán feküdt. A csontvázak lábai szorosan egymás mellett helyezkedett el, a férfi lábai térdben keresztezték egymást. 5.4. Kettős sírok A 216 avar sír között három kettőssír volt (1,4%), amelyekben közös koporsóba temették el a halottakat. Ez az előfordulási arány „normálisnak 1' mondható, hiszen a legtöbb avar temetőben a sírok 1-2%-a szokott kettős- és többes temetkezést tartalmazni (TOMKA 2003, 18). A 3. sírban két, ellentétesen fektetett gyermek feküdt, a fiatalabb feküdt ellentétes tájolásban. Az 55. és 61. sírokban férfi és nő feküdt, mindkét sírban a férfi csontváza a jobb oldalon helyezkedett el. A három sír közül csak a 61. sírt tudjuk pontosabban keltezni, bár az in situ kiemelt temetkezés mellékletei nincsenek kibontva. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a sírt azonban egyértelműen az avar kor második felében ásták meg. Mindhárom esetben valószínűleg valamiféle rokonságban állók nyugodhattak ezekben a sírokban, akik közel egy időben haltak meg, A 61. sírban ezt az érzelmi kötődést a halottak fektetésével, karjaik összetűzésével is demonstrálták. 5.5. A sírok bolygatása, sírdúlás A temető feltárt sírjai közül az ásatási megfigyelések szerint 37 bolygatott sír (17%) volt. 10 sír esetében nem egykorú dúlásról van szó, hanem a temetőt részben fedő Árpád-kori objektumok kialakításának lettek véletlen áldozatai ezek a temetkezések. Tehát szándékos dúlásról, sírrablásról 28 sír (13%) esetében beszélhetünk. A sírrablók által bolygatott sírok többsége, a feltárt rész déli felében található (3. térkép). 6 0 Az esetek többségében a bolygatás a csontváz medencétől felfelé eső részét célozta. A 77., 188. és 194. síroknál a rablás a koponyára irányult. 6 1 Az első esetben a váz többi része érintetlen maradt, az utóbbiaknál a váz többi része csak olyan mértékben volt bolygatva, amennyire a megfigyelt rablóakna érintette a csontokat. A 8., 27., 133. és 226. sírok egészét feldúlták. A rablással bolygatott sírok között legalább 8 olyan temetkezés van, amelyből került elő olyan lelet, amely a sír kronológiai helyzetéhez támpontot ad: mind a késő avar korra tehetők. Az egyértelműen a kora avar korra keltezhető sírok között egyetlen bolygatott sem akad, de nincs rabolt a temető legkésőbbi, a késő avar kor végére tehető temetkezései között, sőt a késő avar kori öves sírok között sem. Ezek alapján feltehetően a sírok kirablása, feldúlása a késő avar kor végén történhetett. 6. A TÁRGYI MELLÉKLETEK A TEMETKEZÉSI RÍTUSBAN 6.1. Eszközök 6 2 Orsógombok és karikák. A munkaeszközök között legnagyobb számban az orsógombok és karikák fordultak elő a felgyői temetőben: 39 sírban orsógomb, 13 sírban orsókarika volt. A 15., 54. és 151. sírba két gomb, s a 129. sírba két karika került. Ez az eszköztípus inkább a női sírokra jellemző, de 10 esetben férfiak és 7 esetben gyermekek mellett is előfordult. Többségében a jobb alkar és térd közötti területről kerültek elö, ritkábban voltak a baloldalon. Tűtartó. Különböző típusú tűtartó 10 sírban volt: elsősorban női melléklet, de a 7., 108. és a 165. sírokból férfiak mellől került elő. Vasár. 6 férfi (68., 83., 122., 169., 226. és 227. sír) és egy gyermek (126. sír) sírjában vasárat találtak, melyek között kerek, ovális és négyzetes átmetszetü is volt. A temető területéről egy szórvány csontár vagy csonttü is előkerült. A sírok leletei között felbukkanó többi eszköz csak egy-két példányban volt képviselve az anyagban. A 42. gyermeksírban egy fenőkő volt, mely a koponya alól került elő. Két férfisírból csontbogozó származik. A 83. sír kora avar kori, a temető egyetlen kardos sírja. A 157. sírban fekvő férfi mellől a bogozón kívül előkerült egy csontból készített kettőssíp és egy hasáb alakú csont tarsolyzáró is. A 19. női sírban egy vascsipesz volt, amely a bal könyöknél feküdt. Hurkos felső részébe egy kis karika volt fűzve, mely a csipesz felfüggesztésére szolgált. A 39. sírban nyugvó nő bal alkarja alól egy kétoldalas csontfésü került elö. Mindkét lelettípus viszonylag 60 Az 1974. évi szelvényekben lévő sirok között bolygatott volt a 186.. 188.. 189., 191., 194., 199. sír, azonban ezek helyére vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre adat, ezért nem szerepelnek a térképen. Csak annyit tudunk, hogy ebben az évben a délkeleti részen nyitottak szelvényeket, vö. BALOGH-P FISCHL 2010. 20! 61 A 22. sírból is hiányzik a koponya, de az egv Árpád-kori árok ásásakor semmisült meg. 62 A tarsolyt és a hozzá kötődő, valamint a benne lévő tárgyakat, és a vaskéseket a viselet elemei között tárgyalom abból a megfontolásból, mert az övön volt a helyük.
