Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: A felgyői ásatások története (1955-1977)
BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. MFMÉ - MA 1 (2010) 9-69 A FELGYOI ÁSATÁSOK TÖRTÉNETE (1955-1977) BALOGH Csilla - P. FISCHL Klára BEVEZETES Aki közelebbről szeretne megismerkedni László Gyula felgyői ásatásaival, annak — mielőtt belelapoz ebbe a kötetbe — érdemes elolvasnia László Gyula: „Felgyő. Egy honfoglalás kori falu ásatásáról" című dolgozatát (LÁSZLÓ én). Ebből az esszéből ugyanis érthetővé válik, hogy miért járt vissza László Gyula 22 éven át erre a lelőhelyre, noha a körülmények gyakran nem egy tervásatás színvonalának megfelelően alakultak, továbbá azt is, hogy miért váratott olyan sokat magára a felgyői ásatások feldolgozása. László Gyula nagyon képszerüen érzékeltette a felgyői ásatások jelentőségét: „Azt szoktam mondani: van egy csodálatos honfoglalás kori, kora Árpád-kori oklevelünk, melyben pontosan benne foglaltatik az akkori falu élete, minden jelenségével. Sajnos ez az oklevél nem levéltárban van, ahonnan kényelmesen ki lehetne venni, hanem Felgyön a föld alatt! Hossza körülbelül 800 méter, szélessége 400 méter és 30-70 cm föld fedi, ezt a földtakarót csak itt-ott tudtuk eltávolítani. Olyan az egész, mintha egy oklevelet letakarnánk, s a takaró papírlapon itt-ott ki-kivágnánk néhány négyzetcentimétert, kisebb-nagyobb felületeket (ásatásaink), de mindenképpen elenyészőt az egészhez képest. Maradván a hasonlatnál, itt egy-két szó válnék láthatóvá, amott egy mondattöredék, egy további „ablakban" talán csak egy rag, ismét távolabb néhány összefüggő szó. Nos, kérdem történész barátaimtól, akik joggal sürgetnek, melyiküknek volna mersze e foszlányok alapján elolvasni az oklevelet? Pontosan így vagyunk mi is. Hiába csináltattam az egész területről 10 cm-es rétegvonalas térképet (Bálás Vilmos bravúros munkája), hiába siet a Hadtörténeti Múzeum repülőfelvételekkel segítségünkre. Mindez valóban segít, de nem ad bátorságot arra, hogy az összefüggéseket, kapcsolatokat most már feltárhassuk, hiszen az „oklevél" nagy részét fold takarja. Ezért van igazam nekem! Minden év ásatásából új s újabb részletek megvilágítását várom, ami teljesebbé tenné a képet. Mégis úgy határoztam, hogy megünneplem majd 70. életévemet azzal, hogy egy terjedelmes jelentésben adok számot az eddigi munkákról és a folytatást rábízom a fiatalabb nemzedékre, egykori tanítványaimra." (LÁSZLÓ én. 10) László Gyula a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának és az MTA 11. osztályának megbízásából feladatként a magyar honfoglalás kori településkutatást kapta. Méri Istvánnal közösen úgy döntöttek, hogy a feltárások helyszíne Felgyö lesz, elsősorban Kovalovszki Júlia terepbejárási eredményeire támaszkodva (1. kép). Az ásatást az MTA II. osztálya — és esetenként a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága — finanszírozta, mely körülményjelentősen befolyásolta az ásatás menetét. Felgyöt a Károlyiak uradalmi majorjaiból hozták létre 1948-ban. Az 1960-as évek elején, a korábbi felső-majori központtól 2 km-re kezdték kiépíteni az új „szocialista" faluközpontot. Az ásatások kezdetén még főként a megművelt földterületek nehezítették a szelvények kijelölését, az évek során pedig a falu ránőtt a feltárások területére. A mai település teljesen elfedi az Árpád-kori falut, melynek kiterjedése a feltárások és kutatások alapján valószínűsíthető. Több régészgeneráció vett részt és nőtt fel az itt végzett ásatásokon. Munkatársként, gyakornokként, vagy régészhallgatóként többek között Bakay Koméi, Bálint Csanád, Benkö Elek, Csalog József, Dienes István, Erdélyi István, Garam Eva, Goldmann György, Kiss Attila, Kolba Judit, Kvassay Judit, Lovász Emese, B. Nagy Katalin, Nagy Margit, Pálóczi-Horváth A V 3^s i 5 • 3l L ••Ma^ / ^udapest / - r —< ií&i > * elgy ö ' ^ <-' ^ 2V-' \ • - - Ky ->-s Sil /. kép: Felgyö község elhelyezkedése Fig. 1: Location of Felgyö
