Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia: A felgyői bronzkori temető és település
A felgyői bronzkori temető és település 103 Külön meg kell emliteni a felgyői ásatások során előkerült állattemetkezéseket. Kettő közülük, az ún. „a" és „ß" gödör az 1971. évi ásatás „c" szelvényében került elő. Az „a" gödör vegyes állati csontokat tartalmazott, míg a „ß" gödörben teljes lócsontvázat tártak fel (56. kép 3; BALOGH P. FISCHL 2010, 30. kép). A jelenségeket László Gyula a honfoglalás kori településhez sorolta. A fotódokumentáció átvizsgálása során további két objektumot is találtunk, amelyben teljes állatváz volt. Az egyik egy kutya csontváza, melyről az 1963. évi ásatási naplóban van bejegyzés (56. kép 2), a másik egy összetett szituációban három emberi vázat és szintén egy ló csontvázát mutatja (56. kép 1). 1963-ban az ásatás a vízvezetéki árok nyomvonala mentén, a Nagyistók- és a Csizmadia-tanyák környékén folyt. Ezen a területen bronzkori jelenségek nem kerültek elő, ezért az ásatóval egyetértésben a kutyavázat a szarmata telepjelenségek közé sorolhatjuk. A három emberi vázat és a lóvázat tartalmazó objektum pontos előkerülési helyét a rendelkezésünkre álló rajzos és írásos dokumentáció alapján nem tudtuk megállapítani, ezért kronológiai besorolása sem lehetséges. A többi állattemetkezést tartalmazó objektum datálása is problémás. Kora Árpád-kori környezetből nem ismerünk hasonló jelenséget. A Vatya-kultúra településéről és temetőiből azonban van számos példa: Kelebián az ásató, Zalotay Elemér összesen három kutyatemetkezést (71., 90. és 118. sír) írt le, a jelenségeket pedig bronzkorinak tartotta (ZALOTAY 1957), 19 6 Izsákon pedig Szabó Kálmán megfigyelései szerint az egyik urna alatt egy egész szarvasmarhaváz feküdt (BÓNA 1975, 59). A kultúra Vidre-szigeti településén G. Szénászky Júlia egy gödörből közöl teljes lóvázat (G. SZÉNÁSZKY 1977, 22-23). Szintén nyílt településen, Albertirsán került elő egy gödörből egy kutya vázrészlete (DINNYÉS 2003, 194), s Százhalombattán, a teli Koszider kori rétegében, egy elszenesedett deszkapadlón feküdt egy 3 éves bika teljes csontváza (POROSZLAI-VICZE 2004, 292). Szintén a Koszider réteghez köthető egy gödörből előkerült két egész juhcsontváz, az egyik végtagok nélkül (GUBA 2005, 28). Az „a" és „ß" gödör ugyan kívül esik a bronzkori temető általunk lehatárolt területén, azonban az Ürmös-tanyán előkerült korszakok közül leginkább a bronzkort valószínűsíthetjük használatuk időpontjaként. Az itt nyitott szelvényekben, a két állati maradványt tartalmazó gödrön kívül másik három, a napló szerint bronzkorinak meghatározott gödör is előkerült. Az egyik 1972-ben, a zsugorított sírok között került elő, a két másik pedig az 1974/Xf szelvényben. A gödrök leletanyaga sajnos nem ismert, az 1974. évi ásatás jelenségeiről nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre, ezért a három bronzkori gödröt feltételesen értékelhetjük csak a bronzkori temető részeként. A temető sírjaitól délkeletre előkerült gödörsor datálása és értelmezése szintén kérdéses. Az ásató a feltárt gödörsört bronzkori gerendaháznak értékelte. A datálást azzal támasztotta alá, hogy a 206. avar sír vágta a cölöpsor egyik gödrét, és néhány gödörből őskori töredékek kerültek elő. Párhuzamok és datáló leletek hiányában 19 7 ezt az értelmezést azonban nem fogadhatjuk el. Hasonló gödörsor került elö a kiskundorozsmai Hosszúhát-halmon, melyet az ásatok — feltételesen — a temetőt határoló paliszádként értelmeztek (BENDE-LŐRINCZY 2002, 77). A felgyői temető esetében — bár a gödrök pontos kronológiai besorolását és a gödörsor funkcióját egyértelműen nem tudjuk eldönteni — ezt az értelmezési lehetőséget sem tartjuk valószínűnek. ÖSSZEFOGLALÁS A felgyői temető, illetve település anyagának Vatyakultúrába sorolható tárgyai a kultúra életének második felére, a hazai középső bronzkor derekára-végére keltezhetők a tipológiai azonosságok alapján. Nagyon kevés azoknak a jellemzőknek a száma, amelyek alapján úgy gondolhatnánk, hogy a középső bronzkor 3. szakaszában, az ún. koszideri korszakban még használták a temetőt. A tipológiai értékelés során ezért a Vatya-kultúra korai szakaszára jellemző és Felgyön nem megfigyelhető — edényformákra nem tértünk ki. A településanyagban megfigyelhető makói és nagyrévi típusú kerámiaanyag a Vatya-kultúra településével azonos helyen, korábban létezett településekre (?) utal. A kevés makói leletanyag illeszkedik a kultúra általánosan ismert, szórványos jelenségeinek sorába, mely alapján egy kevésbé intenzív lelőhellyel számolhatunk. A felgyői leletanyagban megjelenő szórványos nagyrévi kerámia azonban a nagyrévi kultúra önálló településének meglétét sem bizonyítja meggyőzően. 196 A sirleirásoknál szereplő adutok közlésénél Zalotay Elemér bizonytalan az állattemetkezések kronológiai besorolását illetően, az elemzésnél azonban ezeket egyértelműen bronzkorinak határozza meg. 197 A cölöpsor gödreiből előkerült kerámiaanyag nem ismert.
