Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
P. FISCHL Klára - GUBA Szilvia: A felgyői bronzkori temető és település
A felgyői bronzkori temető és település 97 dcri korú leletegyüttesben is előfordul, de használatát a díszített középtagos csüngők váltják fel a középső bronzkor utolsó periódusában. Egyéb A településanyagból beleltározásra került leletek között három csonteszköz található. Két bordából készített eszköz mellett itt most egy ár (53. kép 10) került bemutatásra. A középső bronzkori településekre nagyszámú csonteszközanyagjellemző. A felgyői anyag esetében valószínűleg a leltározás előtti selejtezéssel magyarázható a csonteszközök feltűnően kis száma. A kerámiaanyag mellett őrlőkövek (4 db) és viszonylag nagyszámú paticstöredék (10 db) került beleltározásra. Ez utóbbi leletek bizonyítják, hogy a feltárásra került gödrök mellett, paticstapasztású, ezért feltehetően felmenő falú építmények is álltak a felgyői lelőhelyen. IMPORT LELETEK A dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának leletanyaga 18 4 Három bronzkori sírból került elő mészbetétes kerámia. A 39. urnasírként beleltározott leletanyagban egy fazék volt a sír urnája. Feltehetően ezt fedte a mészbetétes tál (20. kép 4). Harmadik mellékletként a kis ivóedény ez esetben csupor. A 40. sír lekerekített hasú, bikónikus vatyai urnáját szintén tállal fedték. Ez esetben a sírba ún. csóri típusú bögre (23. kép 2) került harmadik mellékletként. Szintén csóri típusú bögre kíséri a 66. sír vatyai urnáját és kónikus testű fedőtálját (39. kép 5). Az 52. sír urnája (29. kép 6) sorolható még a mészbetétes kerámia kultúrájának leletanyagába. Ebbe a sírba a fedőtál mellé három kis bögre került. A temetkezések esetében minden alkalommal a Vatya-kultúra rítusának megfelelően eltemetett egyénekről beszélhetünk. Minden említett sírban csak egy mészbetétes melléklet található a Vatya-kultúrába sorolható tárgyak mellett. A feltárt temetőrészletből nem ismerünk szórthamvas rítusú sírokat. A kisszámú mészbetétes kerámia a felgyői temetőben nem utal a Dunántúlról betelepült népességre. Ezzel szemben Csanytelek-Palén, a részben egyidős, birituális temetőben előkerült több szórthamvas sír is. Ezekből a sírokból előkerült leletek számarányaikban is emlékeztetnek a mészbetétes kerámia kultúrája hordozóinak jelenlétére, így itt inkább valószínűsíthető a dunántúli kultúra etnikai megjelenése (LÖRINCZY TROGMAYF.R 1995,62). Felgyön a temetötöl északra fekvő település anyagából is került elő mészbetétes kerámia. Nagyobb tárolóedények (urnák) töredékei (46. kép 4; 48. kép 1, 52. kép 4) és egy újabb csóri típusú bögre (50. kép 5). A dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájához sorolható edénytördékck a kései mészbetétes-proto-szeremlei fázisba keltezett típusoknak — pl. a 40. sír csóri típusú bögréje, vagy a 39. sír tálja — felelnek meg (HONTI 1994; P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 116-119). Az ún. proto-szeremle időszak mészbetétes kerámiája a Vatya 3 és a Vatya-Koszider időszakokban egyaránt megtalálható. A Koszider időszak belső kronológiájának kidolgozásánál a proto-szeremle fázis jelzi az idősebb periódust. A Felgyőről bemutatott mészbetétes leletanyag párhuzamait az Alföldön Kelebiáról (ZALOTAY 1957; BÓNA 1975, Taf. 58-75) ismerjük. A dunántúli mészbetétes leletanyagban csóri típusú bögrét többek között a névadó lelőhelyről, Csórról (BÓNA 1975, Taf. 242. 18; Taf. 243), illetve Veszprém-Vár területéről (CSÁNYI 1978, 12. tábla 13), Harcról (WOSINSZKY 1904, Liv. tábla 4-5) és a szeremlei temető 12. sírjából (BÓNA 1975, Taf. 257. 2, 10; REICH 2006, Taf. 66. 3) ismerünk. A 39. sír táljának (20. kép 4) párhuzamai Királyszentistvánról (BÓNA 1975, Taf. 230. 9) és Szeremle 11. sírjából (BÓNA 1975, Taf. 256. 13; REICH 2006, Taf. 63. l) kerültek elő. Az 52. sír urna alakú edényének (29. kép 6) pontos formai és a díszítésbeli párhuzamait is a kelebiai temető anyagában találhatjuk meg (BÓNA 1975, Taf. 74. 3; Taf. 75. 2). A telepanyagból származó mészbetétes díszű peremtöredékhez hasonló Vörs-Kerékerdő 44. gödréből származik (HONTI 1994, Abb. 2. l) fiatal mészbetétes leletegyüttesből. A füzesabonyi kultúra leletanyaga A füzesabonyi kultúra importlelete a településanyagból származó pohár (52. kép 1). A teljesen cilindrikus formájú poharak és nagyméretű söröskorsók mellett, a lefelé keskenyedő, tölcsér alakú poharak kisebb számban ismertek — pl. Tiszafüred (BÓNA 1975, Taf. 197. 4); Ároktő-Dongóhalom (P. FISCHL 2004.4. kép 1) —, de mindenképp a füzesabonyi kultúra tipikus formái közé tartoznak. A felgyői példányhoz hasonló talpdíszítésű, de hengeres testű darabbal a geleji temető leletanyagában találkozunk (KEMENCZEI 1979, Taf. XV. 2). 184 A mészbetétes kerámiaanyag meghatározásáért ez úton mondunk köszönetet Kiss Viktóriának.
