Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)

REITER Attila - AZBEJ HAVANCSÁK Izabella - SIPOS Péter - TÓTH Mária - VIKTORIK Orsolya: Maroslele-Panáról származó neolitikus kerámia töredékek petrográfiai, XRF és XRD vizsgálata

311 KREITER ET AL. • MAROSLELE-PANÁRÓL SZÁRMAZÓ NEOLITIKUS KERÁMIA TÖREDÉKEK VIZSGÁLATA A két lelőhely földrajzi környezete hasonló: folyó menti, ártéri települések voltak. Maroslele a Maros mellett a Tisza felé lejtő alluviális síkság és szabdalt, pleisztocén korú löszhátságok között helyezkedik el (ANDÓ 1993; GYALOG 2005, 154-155). A területre jellemző a mélyedésekben leülepedő sárga agyag (ANDÓ 1993). Szarvas is hasonló földrajzi adottságokkal rendelkezik. A lelőhely a neolitikumban a Körös-völgyének alluviális síkságára települt. Az archaeometriai vizsgálatok szerint feltételezhető, hogy Szarvason és környékén a kora neolit fazekasok a helyi aleuritos agyagot, agyagot használták fel kerámia készítésére (SZAKMÁNY-STARNINI 2007, 16). Mivel hasonló üledékek találhatók mindkét régészeti lelőhely környezetében, így csak a kerámiák hasonló geokémiai jellege utalhat a kerámiák helyben való készítésére, hiszen a maroslelei lelőhely környékéről az üledékből nem áll rendelkezésre geokémiai adat. A maroslelei kerámiák főelem-eloszlása a szarvasi kerámiák összetételmezejébe esik (6. ábra). Az immobilis és a mobilisabb főelemek is hasonló lefutást mutatnak mindkét lelőhely mintáiban, a változékonyság nem haladja meg a területre jellemző geológiai változatosságot. A nyomelem-eloszlás kissé árnyaltabb képet mutat, de a hasonlóság a két lelőhely kerámiái között egyértelmű (7. ábra). Különösen alátámasztja ezt a Zr, Zn és Y szűkebb sávban, továbbá a Ni tág határok között való mozgása. Gyakorlatilag a szarvasi nyomelem-eloszlási adatok sávja átfedi a maroslelei adatokat. A vizsgált leletekben a változékonyság mértéke mind a fő- mind pedig a nyomelemekben kisebb, minthogy alkalmas lenne annak feltételezésére, hogy import kerámia anyagot is tartalmazna. Megállapítható a két lelőhely (Maroslele, Szarvas) kerámiáinak nagy geokémiai hasonlósága, ami összhangban van a petrográfiai megfigyelésekkel is (STARNINI-SZAKMÁNY 2005; SZAKMÁN Y-STARNINIRAUCSIK 2005, 270-271; SZAKMÁNY-STARNINI 2007, 8-11). A kapott eredmények alapján, helyi nyersanyag vizsgálatának hiányában, közvetetten is feltételezhető a maroslelei Vinca kerámiák helyben való készítése helyi nyersanyagból. counts • 8. ábra: Vinca kerámia minták XRD felvételének részletei Table 8: XRD profiles of Vinca pottery