Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)
PALUCH Tibor: Maroslele-Pana: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén
22 PALUCH Tibor *M AROSLELE-PANA: EGY KÖZÉPSŐ NEOLITIKUS LELŐHELY A KUL TÚRÁK HA TÁR VIDÉKÉN 22 három pont bemérését jelentették, hanem szükség és igény szerint lehetőség volt több, fontosnak tartott adat felvételére is. Kiemelendő, hogy a múzeum szerződést kötött a teljes nyomvonalszakasz környezetrekonstrukciós vizsgálatára a Szegedi Tudományegyetem Dr. Sümegi Pál által vezetett Földtani és Őslénytani Tanszékével. Ennek keretében az ásatási terület több pontján fúrásmintákat vettek, illetve felváltva több végzős, illetve PhD hallgató folyamatosan jelen volt a feltáráson és ők végezték a talajtani mintavételt. 4 8 A mintavétel legjobb példája a 85. OBNR/91. SNR számú gödör, amelynek a teljes földmennyiségét (4,5 tonna) zsákokba raktuk rögtön a kézi bontás folyamán, és később a tanszék szegedi külső telepén került sor az iszapolására. Ennek az objektumnak a kiválasztása — a próbaszelvényhez hasonlóan — szintén véletlenszerűen történt, 4 9 de itt már több sikerrel jártunk. A tanszék munkatársai később végezték el a vizsgálati anyagok feldolgozását, melynek eredményeit jelen kötetben teszik közzé. A ténylegesen feltárt 27 000 m 2-en összesen 231 régészeti jelenséget figyeltünk meg. Ezek alig negyede, mintegy 71 objektum a középső újkőkor korai időszakára tehető. Ezen kívül a tiszapolgári kultúra objektumai, valamint késő középkori leletegyüttesek kerültek a felszínre. A jelenségek közel feléből nem került elő korhatározó leletanyag, ezért időrendi besorolásuk kérdéses. Mivel azonban zömük a középső neolit település határát jelentő 120. OBNR/145. SNR ároktól keletre helyezkedett el (4. kép 1), ezért nagy valószínűséggel a középkor óta eltelt időszakhoz köthetők. A 2008. ÉVI ÁSATÁS OBJEKTUM- ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 1. obnr/1. snr (13. kép 1): H.: 86 cm, sz.: 50 cm, m.: 17 cm. Kissé ovális alakú, ÉK-DNy hossztengelyú, enyhén rézsűs falú, egyenes aljú, kisméretű gödör. Leletek: 4 db jellegtelen középső neolit töredék. 3. obnr/3. snr (13. kép 2): H.: 232cm,sz.: 120 cm, m.: 43 cm. Kör alakú, az északi szelvényfal alá benyúló gödör. Falai enyhén rézsűsek, alja egyenes, enyhén lejt keleti irányban. Leletek: 3 db jellegtelen középső neolit töredék. 8. obnr/8. snr (13. kép 3): H.: 232 cm, sz.: 365 cm, m.: 28 cm. Viszonylag nagyméretű, ovális alakú, ÉNy-DK hossztengelyű gödör. Falai függőlegesek, alja egyenes. Keleti oldalára ráásták a 7. obnr/7. snr számú gödröt. Leletek: 14 db jellegtelen középső neolit töredék. 19. obnr/19. snr (14. kép 1): Átm.: 61 cm, m.: 30 cm. Viszonylag nagyméretű, kör alakú, rézsüs oldalú, egyenes aljú cölöplyuk. A 81. obnr/85-86. snr számú cölöplyukakkal egy sorban helyezkedik el. Valószínűleg egybetartoztak. 20. obnr/20. snr (14. kép 2^1): H.: 168 cm, sz.: 182 cm, m.: 107 cm. Nagyméretű, fekete betöltéssel jelentkező, kör alakú objektum. Falai felső részén tölcséresednek, majd függőlegesek, alja ívelt. Ez volt az első, később kútnak bizonyuló objektum, amit bontottunk, ezért pár hét elteltével derült csak ki, hogy a korábban az aljának tartott rész nem az alja. 25. obnr/64. snr (15\ kép 1): H.: 700 cm, sz.: 954 cm, m.: 100 cm. Nagyméretű, fekete betöltéssel jelentkező, szabálytalan alakú objektum. Ny-K hossztengelyú, kissé elnyújtott formájú, talán műhelyként funkcionáló objektum. A falai rézsűsek, alja tagolt, egyenetlen. A keleti oldalába ásott 122. és 123. snr régészeti jelenségek a részei. Mühelyfunkcióját támaszthatja alá, hogy nagymennyiségű pattintott kőeszköz került elő feltárása során. Leletek: 1. Szürkésbarna színű, kopott felületű, pelyvával soványított, kissé kihajló, lekerekített peremű, bikónikus testű, enyhe hastörésü, hasán kisméretű bütyökkel díszített fazék töredékei (42. kép 1). Perem átm.: 8,3 cm, hl.: 6,6 cm, vl.: 0,7 cm,h2.: 4cm, v2.: 0,8 cm, h3.: 3,4 cm, v3.: 0,8 cm, h4.: 4,3 cm, v4.: 0,6 cm. Ltsz.: 02010.1.205. 2. Sárgásbarna színű, foltosra égett, pelyvával és szemcsés homokkal soványított, ovális testű, egyenes aljú fazék töredékei (42. kép 2). HL: 14,6 cm, vl.: 1,6 cm, h2.: 7,6 cm, v2.: 1,8 cm, h3.: 7,8 cm, v3.: 1,7 cm, h4.: 5,8 cm, v4.: 1,3 cm, h5.: 12,5 cm, v5.: l,5cm, h6.: 9,8 cm, v6.: 1,3 cm. Ltsz.: Ő2010.1.399. 3. Szürkésbarna, belső oldalán barna színű, pelyvával soványított, enyhén behúzott, lekerekített peremű, megvastagodó oldalú edény töredéke (42. kép 3). H.: 4,7 cm, v.: 1 cm. Ltsz.: Ő2010.1.377. 4. Sárgásbarna színű, kopott felületű, pelyvával soványított, lekerekített peremű edény töredéke (42. kép 4). H.: 2,9 cm, v.: 0,8 cm. Ltsz.: Ő2010.1.379. 5. Sárgásbarna, belső oldalán szürke színű, pelyvával soványított, kifelé kissé megvastagodó, ujjbenyomkodással tagolt peremű fazék töredéke (42. kép 5). H.: 5 cm, v.: 1,3 cm. Ltsz.: Ő2010.1.373. 6. Sárgásvörös színű, kopott felületű, pelyvával soványított, függőleges peremű, ujjbenyomkodással tagolt fazék töredéke (43. kép 1). H.: 7,5 cm, v.: 1,2 cm. Ltsz.: Ő2010.1.146. 7. Szürke, belső oldalán vörös színű, erősen kopott felületü, pelyvával soványított, függőleges, ujjbenyomkodással tagolt peremű, hasán rátett bütyökkel díszített fazék töredéke (43. kép 2). H.: 9,6 cm, v.: 0,9 cm. Ltsz.: Ő2010.1.147. 8. Fekete, belső oldalán barna színű, helyenként vörösre égett, homokkal soványított, levágott, kissé behúzott, vágott peremű, bikónikus testű, éles hastörésü tál töredéke (43. kép 3). Black topped? Perem átm.: 14,3 cm, h.: 4,5 cm, v.: 0,9 cm. Ltsz.: Ö2010.1.144. 9. Világosbarna, belső oldalán szürke színű, kopott felületű, pelyvával soványított, lekerekített peremű, vállában megvastagodó edény töredéke (43. kép 4). Perem átm.: 17,4 cm, h.: 5,6 cm, v.: 1,6 cm. Ltsz.: Ő2010.1.376. 10. Szürkésbarna színű, kopott felületű, pelyvával és ho48 Itt szeretnék köszönetet mondani Molnár Dávid, akkor még ötödéves hallgatónak, aki gyakorlatilag a teljes két hónap alatt velünk volt az ásatáson. 49 Többen kérdezték már azóta, ismerve az objektumból előkerült leletanyag minőségét, hogy miért pont erre a gödörre esett a választás. Valószínűleg azért, mert már viszonylag magasan, még a legelő talajában sikerült megfogni.