Paluch Tibor: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 2. (Szeged, 2011)

PALUCH Tibor: Maroslele-Pana: Egy középső neolitikus lelőhely a kultúrák határvidékén

MAROSLELE-PANA: EGY KÖZÉPSŐ NEOLITIKUS LELŐHELY A KULTÚRÁK HATÁRVIDÉKÉN PALUCH Tibor Ajánlás: Az igaz és segítő barátoknak BEVEZETÉS Sem szóban, sem írásban nem tartozom a „bőbeszédű" emberek táborához. Mindig közel állt hozzám a rövid, lényegre törő fogalmazás. Talán Caesar Gall háborúról írott művének első soraiban fogható meg ez a tömörség: „Gallia est omnis divisa in partes tres...".' A dolgok lényege néhány mondatban megfogalmazható, elmondható és megérthető. Sosem jó bő lére ereszteni a beszédet. Most azonban át kell lépnem ezen a hitvalláson. Két dolog késztet erre: egyrészt nem gyakran adódik meg az ember életében, hogy a szívéhez legközelebb álló ásatását teljes terjedelmében publikálhatja, másrészt az alábbiakban bemutatandó régészeti anyag sem teszi lehetővé számomra, hogy alapos kifejtés nélkül tárjam az Olvasó elé a mondandómat. Mi régészek nem valljuk be, de a Szerencsének

2 nagy köze van egy-egy feltáráson talált leletanyaghoz. Még a tervásatásokon, amelyek helyszíneit pedig gyakran hosszú kiválasztási folyamat előzi meg, sem tudhatjuk előre, hogy mit találunk a föld alatt. Különösen igaz ez az autópálya építéseket megelőző feltárásokra. Itt a nyomvonalat földrajzi, gazdasági vizsgálatok eredményei jelölik ki. Ezt követően kerül sor az út területének régészeti terepbejárására, majd feltárására. A terepbejárás a régészeti lelőhely-felderítés egyik leghatékonyabb módszere. Eredményei alapján mégis csak megjósolni lehet a felszín alatt rejtőzködő korszakokat, de a leletanyag mibenlétét nem. Sosem lehetünk előre tisztában azzal, hogy mit találunk majd. Település, temető, fémkincsek, esetleg edénydepók stb. kerülnek-e elő az ásatáson? Az is előfordul, hogy a felszín gazdagsága ellenére a feltárt település a „hétköznapi", átlagos falvak közé sorolható. Mindezek alapján talán érzékelhető, hogy bármennyire is szeretnénk egy régészeti ásatáson az előkerülhető jelenségeket előre megmondani, erre vajmi kevés esélyünk van. Csak a feltárás során derül ki, hogy mindabból, ami a felszínen megfigyelhető volt, mi is valósul meg valójában. Igaz ez a most bemutatandó lelőhelyre is. Maroslele-Pana az elmúlt évtizedek alatt szakmai berkekben afféle „kultikus" lelőhellyé vált. A magyar és a nemzetközi kutatás Trogmayer Ottó 1963-as feltárása óta, mint a kora és a középső neolitikum közötti átmenetet képviselő egyik legfontosabb, ha nem kulcsfontosságú lelőhelyként tekintett rá. Maroslele-Pana 3. és 4. gödör leletanyagának ismerete kötelező volt az újkőkorral foglalkozó kutatók számára. Az M43-as autópálya építését megelőző régészeti hatástanulmányhoz végzett terepbejárások során derült ki, hogy az építendő sztráda nyomvonala mintegy 200 méterre délre halad el a 1963-as ásatás helyszínétől. Leletanyagot a nyomvonalban nem, csak attól messzebb, a környezetéből kiemelkedő, az 1963-as ásatásnak helyet adó dombháton találtunk. Ennek ellenére, valamint a dombhát már korábbról ismertjelentősége és a földrajzi viszonyok miatt előzetesen 34 000 m

2 lett kijelölve régészeti feltárásra. Az elmúlt két évben, az M43-as autópálya építését megelőző régészeti feltárás leletanyagának restaurálásának befejezése után, gyakorlatilag minden perc a régészeti anyag feldolgozása és a jelen könyv megszületése körül forgott. Igyekeztünk a rendelkezésre álló keretek között a lehető legtöbb információt „kinyerni" a megmentett emlékanyagból. Az eredeti koncepció az volt, hogy a régészeti leletanyag teljes, minta értékű közlése mellett a társ- és természettudományok eredményei is megjelenjenek a rendelkezésre álló időbeli és anyagi keretek között. A kötet — bár egy régészeti lelőhely interdiszciplináris / C. Iulii Caesaris: Commentarii de Bello Gallico. Magyarázta és szótárral ellátta Budavári József. Pest, 1872. 2 A görög mitológia Tükhéje és a római mitológia Fortunája nem egyszerűen a véletlen és a szerencse, hanem a történelmet irányító sorsszerű erő istennője is volt.