B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

B. NAGY Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető

2. Négyszögletes, töredékes vascsat (199. kép 2) ajobb medencében. H.: 4 cm, sz.: 3,5 cm. 3. Trapéz alakú vascsat (199. kép 3) két darabban a bal medencében. H.: 3 cm, sz.: 2,7 cm. 4. Szárnyas csontjai a lábszáron. 555. sír (199. kép 8; B/16): T.: Ny-K, 270-90°. H.: 210 cm, sz.: 77 cm, m.: 146 cm. A téglalap alakú sírgödörben a háton fekvő, nyújtott testhelyzetü, maturus korú férji csontváza a sír aljánál 14 cm-rel magasabban feküdt. Mell.: 1. Négyzetes vascsat (199. kép 5) ajobb medencében. H.: 2,5 cm, sz.: 2,5 cm. 2. Vékony pengéjű vaskés (199. kép 7) a bal alkarral párhuzamosan. H.: 15,5 cm. 3. U alakú vaskapcsok (199. kép 9) töredékes állapotban a lábfejnél. 4. Téglalap alakú vascsat (199. kép 6) a bal medencében. H.: 3,5 cm, sz.: 3 cm. 5. Vaskés nyéltüskéjének töredéke a medence környékén. H.: 2,3 cm. 6. Átlyukasztott?) vaslemez töredéke (199. kép 10) a bal combnyaknál. H.: 3,5 cm, sz.: 1 cm. 7. Szárnyas csontváza(?) a lábfejnél. Szórványok: Az 1965-ben előkerült, valószínűleg két sírból származó leletek, amelyeket Felicián atya gyűjtött ki a Székkutasról Nagymágocsra szállított homokból: 1. Bronz karperec (200. kép 1) poncolt díszítéssel. Átm.: 6,8 cm, s.: 19,88 g. 2. Orsógomb (200. kép 2), amelynek mindkét palástját két-két körbefutó vonal díszíti. Átm.: 3,4 cm, ma.: 1,5 cm. 3. Öntött, bronz övjbrgó (200. kép 3). H.: 6,3 cm, s.: 8,2 g. 4. Öntött, bronz övveretek (200. kép 4), áttört díszítéssel. H.: 2-2,2 cm, sz.: 1,2 cm, s.: 4,1 g. 5. Öntött, bronz mellékszíjveretek (200. kép 5). Ma.: 1,4 cm, sz.: 1,2 cm, s.: 3,6 g. 6. Egybeöntött, bronz kisszíjvégek (200. kép 6), áttört díszítéssel. H.: 3,4 cm, sz.: 1,5 cm, s.: 13,65 g. 1968-ból származó szórványleletek: bronzszegecsek (200. kép 7). 1982-ben, a temető területének közelében, a legszélső, 477. fúlkesírtól K-re kb. 8 m-re, nyeséskor Révész László — még egyetemi hallgatóként — 10-11. századi tárgyakat talált! 1. Széles S végű ezüstkarika (200. kép 9). Átm.: 2,5 cm, s.: 2,25 g. 2. Kéttagú, ezüst ingnyakdísz felső, kerek része (200. kép 8). Bemélyített közepe aranyozott. Átm.: 1,4 cm, s.: 0,9 g. IRODALOM ANDÓ 1984 Andó M.: Hódmezővásárhely természeti földrajza. In: Hódmezővásárhely története I. Szerk.: Nagyi. 1984, 55-110. BODNÁR 1928 Bodnár B.: Hódmezővásárhely és környékének régi vízrajza. Szegedi Alföldkutató Bizottság Évkönyve 3, Szeged 1928. EPERJESSY 1993 Eperjessy K: Politikai és gazdasági elemek a Maros jolyó történetében. MMF 76, Makó 1993. GASKÓ 1999 Gaskó B.: Vízparti növényzet és gyepek a szabályozás előtt. MFMÉ - Studia Naturalia 2 (1999) 37-69. GAZDAG 1960 Gazdag L.: Régi vízfolyások és elhagyott jolvómedrek Orosháza környékén. Szerk.: Nagy Gy. SzKMÉ 1960, 257-298. GÁL 1931 Gál Z.: A Tisza szabályozásával kapcsolatos morfológiai változások Hódmezővásárhely környékén. Budapest 1931. KISS 1960 Kiss E: Orosháza-környéki szikes vizekmikrovegetációjának vizsgálata. Szerk.: Nagy Gy. SzKMÉ 1960, 225-250. NAGY 1975 Nagy Gy.: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. BMMK4, Békéscsaba 1975. B. NAGY 1974 B. Nagy K. : Nézzük meg együtt a székkutasi festett avar edényeket. Művészet 1974:6, 30-31. B. NAGY 1980 B. Nagy K: Az avar tüszös öv. MKCsM 1980 (é. n.) 153-158. B. NAGY 1984 B. Nagy K.: Az avar kaganátus. In: Hódmezővásárhely története. Szerk.: Nagy I. Hódmezővásárhely 1984, 229-256. B. NAGY 1993 B. Nagy K.: Székkutas-kápolnadűlői avar temető néhány 9. századi síregyüttese (Előzetes jelentés). — Einige Grabkomplexe aus dem 9. Jahrhundert im awarischen Gräberfeld bei SzékkutasKápolnadűlő (Vorbericht). In: Az Alföld a 9. században. Szerk.: Lőrinczy G. Szeged 1993, 151-164. B. NAGY 1993a B. Nagy K.: Avar koporsókeresztek Székkutasról. MKCsM 1992 (1993) 19-21. B. NAGY 1998 B. Nagy K?: A Székkutas-kápolna-dűlői avar temetői. Túrán 1998:4, 59-68. B. NAGY 1998a B. Nagy K: A Székkutas-kápolnadűlői avar temető II. Túrán 1998:5, 53-60. B. NAGY-TÓTH 2000 B. Nagy K. - Tóth M.: Kutaspuszta Árpád-kori templomának díszítése. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár T. Szeged 2000, 241-256. KÜRTI-LŐRINCZY 1991 Kürti B. - Lőrinczy G.: „...avarnak mondták magukat..." — „...They called themselves Avars... " Vezető a Móra Ferenc Múzeum régészeti kiállításában. Szeged 1991. SZALAI-JÁVORNÉ 1987 Szálai F. - Jávorné A.: Avar kori hólyagkő lelet Hódmezővásárhely közeléből. UrrolNephrolSzle 14 (1987) 25-28. SZEREMLEI 1901 Szeremlei S.: Hódmezővásárhely története. Hódmezővásárhely 1901.