B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

SZALONTA1 Csaba: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető öveinek elemzése

Lezárva a bolzanói veretek vizsgálatát, két fontos tényezőre hívjuk fel a figyelmet: a San Vigilio­templom feltárása közben előkerült 1. sír a templom korai fázisából származó falakkal párhuzamosan, a falakon belül került elő. Az É-D (!) tájolású sír telje­sen bolygatott volt, abban csak néhány csonttöredék jelölte a halottat. A templomban és környékén feltárt 8 sír közül egyik sem keltezhető a 8. századra (DAL RI-BOMBONATO 1999, 391 392). Az övveretek jó ál­lapotban kerültek elő, aranyozásuk alig kopott (DE MARCHI 2000, 183). 6 A sírból előkerült embercsontok vizsgálatát Fa­bio Giovannini (Bolzano) végezte el. 7 A hiányos csontvázból megállapítható volt, hogy a 14-15 éves fiú minden valószínűség szerint csontvelőgyulladás­ban hunyt el, melyet a halála előtt néhány hónappal kapott meg. A sír és a lelet értelmezését nagyban segíthette volna, ha beható elemzésre elegendő csontanyag ke­rült volna elő a sírból. Mivel azonban alig néhány csonttöredéket találtak, csak korlátozott vizsgálatot tudott Fabio Giovannini végezni. A csontanyagból megállapítható volt, hogy a fiú genetikai állománya elsősorban europid volt. E mellett azonban kisebb, de nem elhanyagolható mértékben fedeztek fel ben­ne olyan ázsiai elemeket is, amelyek a Kárpát-me­dencei avar népességgel mutatnak vagy mutathatnak némi hasonlóságot. Mindezek mellett pusztán a bio­lógiai jegyek alapján a közvetlen ázsiai eredetet min­denképpen kizárja. A fiatal fiú legalább olyan kevert genetikai állománnyal rendelkezik, mint a Kár­pát-medencei késő avar kori népesség, így nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy valóban e közösségből származott el. Ezzel egyidejűleg kizárja a szláv vagy germán eredet lehetőségét is. Az embertani és régészeti elemzés nyomán kétfé­le interpretációra nyílik lehetőségünk a bolzanói sír kapcsán. Az egyik szerint a fiúban olyan személyt kell keresnünk, aki a Kárpát-medencéből, avar kö­zösségből származik, és talán valamely történelmi esemény kapcsán került az Alpok déli szélére. Övét és egyéb díszeit még az eredeti környezetéből hozta magával, és ezeket az idegen környezetben is meg­tarthatta. Korai halála után a helyi közösség kis templomában helyezték örök nyugalomra. Talán ép­pen ez a szempont gyengíti a Kárpát-medencei ere­detet teóriáját, ugyanis nehéz elképzelni, hogy ide­genként nemcsak megtarthatta személyes tárgyait, de előkelő sírhelyet is kapott a templomban. E magya­rázatból természetesen nem zárható ki az sem, hogy nem a fiú, hanem esetleg valamelyik felmenője szár­mazik a Kárpát-medencei avar népességből, ez eset­ben azonban csak nehezen találunk magyarázatot az avar öv viselésének szokására. A másik feltevés nem avar, helyi eredetű sze­mélyt lát a fiúban, akinek esetleg valamely család­tagja járhatott az avarok között (talán valamelyik há­ború vagy hadjárat alkalmával), és ekkor juthatott az avar övhöz vagy övdíszekhez. Inkább ezt valószínű­síti a templomban elfoglalt előkelő helye is, amely alapján joggal feltételezzük azt, hogy a helyi közös­ség egy magas rangú személyét találták meg a San Vigilio-templom feltárása közben. Végül elméletileg fennáll annak a magyarázatnak a valószínűsége is, amely semmilyen kapcsolatot nem keres a Kárpát-medence irányába. A fiatalem­bert a helyi népesség egyik előkelőjének tartja, és az övdíszek eredetét nem a Kárpát-medencéből, hanem az italo-bizánci hatásból vezeti le. Mint arra koráb­ban már utaltunk, megítélésünk szerint a veretek technikai vizsgálata ezt a változatot kevéssé támaszt­ja alá. A Hohenberg-Záhony-típus példányainak 1996­os felgyűjtése óta újabb darabok szaporították a le­letkört (SZALONTAI 1996, 146-147). Az alábbi listában összegyűjtöttük azokat a lelőhelyeket, amelyeken a vizsgált típusok előfordulnak. A gyűjtésünkben nem­csak a szíjvégek szerepelnek, hanem minden olyan övverettípus is, amely a megvan a hohenbergi sír garnitúrájában is. 1. Biatorbágy-Budapark 264. sír (SIMON 1993, 145, 159, 14.kép) 2. Biskupija (Yu) (DAIM 2000,158, Abb. 82) 3. Bjelo Brdo (Yu) (SEOBA NARODA 1962, 110; SI­MONI 1986, 219, Tabla 2/1) 4. Bolzano (I) (DAIM 2000, 155, Abb. 77b; DE MARCHI 2000, 182-183) 5. Celarevo/Dunacséb 266. sir (Yu) (BUNARDZIC 1985, Fig. 20) 6. Devinská Nová Ves/Dévényújfalu 878. sír (Sk) (EISNER 1952, 190, Obr. 90-91; ZÁBOJNÍK 1991, 260) 7. Dunaszekcső-Téglagyár 41. sír (CS. SÓS 1968, 101,47. ábra 10-38) 8. Gajary/Gajár (Sk) (PROFANTOVÁ 1992, 693, 750, Taf. 36. 13-15) 9. Hajós-Cifrahegy 99. sír 8 6 A tárgyakat 2002. szeptember 6-án Bolzanóban személyesen is tanulmányozhattam. Köszönettel tartozom Lorenzo DalRi-nek az anyag megtekintésének lehetőségéért, a megküldött fotókért, illetve a sír embertani feldolgozásának rendelkezésre bocsátá­sáért. 7 Giovannini, F.: Relazione antropologica sull'individuo di eta' altomedievale da San Vigilio - Virgolo (Bolzano). Bolzano 2002. Kézirat. Köszönettel tartozom a Szerzőnek, hogy a kéziratát felhasználhattam a dolgozatom elkészítéséhez. 8 Kőhegyi Mihály ásatását Balogh Csilla dolgozza fel. Az ő szívességéből ismerhetem a temető leleteit.

Next

/
Thumbnails
Contents