B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

SZALONTA1 Csaba: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető öveinek elemzése

Viszonylag egyszerű anyagú és szerkezetű övet találtak a 244. sír halottja mellett (B. NAGY 2003, 88. kép 2-5). A vascsattal záródó övet 6 db kerek vas övveret, egy bronzlemezből készült és vasbetétre applikált nagyszíjvég(?) díszítette. Mindemellett a halottnak volt egy másik öve is, amely azonban díszítetlen lehetett. Korábban már említettük, hogy a vasveretek önmagukban nem sok időrendi ismérvet hordoznak, viszont a vaslemezre rögzített vékony bronzlemez szíjvég nagy valószínűséggel a temető korábbi szakaszához, tehát a közép avar korhoz köti a sírt. A 271. sírban talált, préselt bronzveretekkel díszített, bekapcsolt öv a halott derekán volt és egyszerű vascsattal záródott (B. NAGY 2003, 95. kép 4-13). A bőrre vasból készített bújtató, 3 db vékony, ónozott(?) bronzlemezből préselt, ónbetétes rozetta volt felszerelve. Az öv végét egy ónozott(?) bronzlemezből hajlított nagyszíjvég, a mellékszíjakat pedig l-l ónozott(?) bronzlemezből hajlított kisszíjvég zárta le. A préselt technikájú lemezes övveretek a temető korai időszakára keltezik a sírt. Helyzete alapján szépen beleillik abba a sírcsoportba, amelyre vagy a tisztán lemezes övveretek vagy a lemezes és az öntött bronz övveretek egyidejű felhasználása volt a jellemző. Két övet viselt a 383. sírban nyugvó férfi is, melyből az egyik díszítetlen volt (B. NAGY 2003, 135. kép 2-8). A díszöve sem volt túlságosan gazdag, azon vascsat és 5 ólomlemezzel borított vaskorong volt a díszítés. Ez utóbbi leletek alapján a sírt a lemezes technikával előállított övveretekkel egykorúnak tartjuk. A 388. sír szíjvégeihez hasonló, 3 db bordázott kisszíj véggel díszítették a 391. sír övét is, mely bronz, lemezszorítós csattal záródott (B. NAGY 2003, 138. kép 1-18). Az övön vasbújtató, 3 db, bronzlemezből kialakított lyukvédő, 6 db négyzet alakú, vaslemezre bronzlemez borítással készített övdísz volt. A díszövön kívül ez a férfi is hordott egy egyszerű övet is. A lemezes övdíszek mellett a bordázott szíjvégek is segítenek a sír pontos időrendi helyzetének megállapításában, ezek használata a kora avar kortól figyelhető meg, de jelen van a 7. század második felében is. Ugyancsak ezt a kort valószínűsítik a kétrétegű, azaz a vasmagra applikált bronzlemez veretek is. A 391. sír a lemezes és a lemezes, illetve öntött bronzveretekkel díszített öveket tartalmazó sírokkal egy csoportot alkot (381., 388., 391., 396. sír). Fülkesírba temették el a 396. sír férfi halottját (B. NAGY 2003, 139-140. kép). A senium korú férfi összecsúszott vázmaradványa közül kerültek elő a dísz részei: vaslemez testű öntött bronzcsat, vaslemez övbújtató, téglalap alakú bronzlemez két nittszeggel, négyzet alakú, ívelt oldalú bronzlemezes övveret négy-négy nittszeggel. Az öv hátközépi részén öt részből álló, téglalap, háromszög és pajzs alakú bronzlemezekből készült dísz került elő. Széleiken aranyozott(?) bronzpálca van. Lemezes testű, bronz nagy- és kisszíjvégek voltak az öv végéire felszerelve. A sírban talált vascsat arra utal, hogy a díszövön kívül másik övet is viselt az itt eltemetett férfi. Az avar korban nem túlságosan gyakori övtípus a székkutasi temetőben további párhuzam nélkül áll. Időrendi helyzetét tekintve megállapíthatjuk, hogy az ilyen síregyüttesek számos elemmel kapcsolódnak ugyan a kora avar korhoz, azonban már egy újabb korszak vagy stílus jellegzetes elemeként terjedtek el a 7. század második felében, végén (GARAM 1995, 202). Ugyancsak ide keltezhetők az öv préselt kis- és nagyszíjvégei is. Fülkesírba temették el a 477. sír halottját, akinek életében a díszöve mellett egy egyszerű öve is lehetett (B. NAGY 2003, 167-168. kép). A bronzdíszes övét lemezes szíjszorítós bronzcsat fogta össze. A csatkarika szépen profilait, fecskefarkas kiképzésű. Az övet 3 db, bronzlemezből kivágott, szegeccsel rögzített övveret és 8 db, négyzet alakú, préselt bronzlemezből készült övveret díszítette. A három mellékszíj végét l-l bronzlemezből préseléssel készült kisszíjvég zárta le, előlapjukon borda- és félgömbsormintával képzett 3-as mezőosztással. Ezekkel azonos kivitelű a nagyszíjvég is. A geometrikus mezőkkel osztott szíjvégek és a profilait fecskefarkú övcsatok egy horizontot képeznek a közép avar kor régészetében (GARAM 1995,206). E leletkörben egyre gyakrabban jelennek meg a vékony, téglalap alakú bronzlemez veretek is. Az 539. sírban fekvő férfi övének csatját nem találták meg (B. NAGY 2003, 190-191. kép). Az öv részei között vasbúj tatot, 4 db, bronzlemezből kivágott, téglalap alakú övdíszt, ehhez hasonló karikacsüngős övveretet találunk, melyeket nagyfejű szegeccsel rögzítettek az övön. Bronzból öntött és bronzlemezekkel kiegészített kisszíjvégek és ugyanilyen nagyszíj vég zárta le az öv lelógó szárait. Az övdíszek tipikus darabjai a közép avar kori — a kora avar kortól élesen elváló — fémművességnek. A téglalap alakú, karikacsüngős lemezveretek, a nagy szegeccsel rögzített bronzlemez veretek és a bordás szíjvégek a fő lelettípusai ennek a horizontnak. Lemezes és öntött bronz övdíszek egy övön. Olyan övet, amelyen a veretek egy része lemezes szerkezetű volt, másik részét viszont öntött bronz övveretek adták, összesen 9 sírban találtak (31., 38., 70., 96., 191., 236., 329., 362., 388. sír). A 31. sír férfija összesen három övet hordott, ebből egy lehetett díszöv, a másik kettő valószínűleg díszítetlen volt (B. NAGY 2003, 12-13. kép). E két díszítetlen övet jelzi a sírban talált 2 db vascsat. A díszöv sok elemből állt össze. Az övet a jellegzetes, trapéz