B. Nagy Katalin: A székkutas-kápolnadűlői avar temető. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monographia Archeologica 1. (Szeged, 2003)

BENDE Lívia: Temetkezési szokások a székkutas-kápolnadűlői avar kori temetőben

sírban volt. Mindkettő elsősorban női melléklet, de egy-egy esetben férfi- és gyereksírokban is előkerült. Vasárat 8 sírban találunk, melyek közül 6 férfi, 1 nő, illetve egy nem meghatározható nemű volt. Minden más eszközre csupán egy-két példa akad. Vascsipesz a 125. és a 466. férfisírban vált ismertté, mindkettő a medencénél. Vaskalapács a 349. férfisírban, ajobb bokánál került elő. Balta- vagy vésőszerü vastárgy volt nyéllyuk nélkül a 476. férfisírban, talán borotvának meghatározható eszköz a 369. és 483. férfisírban. Egy csont botvég a 488. fülkesírban a fiatal halott jobb bokája mellett feküdt. A túlnyomórészt közép avar kori férfisírokból származó eszköz leggyakrabban a lábak környékén kerül elő (GARAM 1998, 117, 119). Kérdés, hogy a fenti tárgyak mennyiben mellékletek, illetve a késekhez hasonlóan menynyiben a viselet elemei, hiszen feltehetően részben az övön, részben a tarsolyban lehetett a helyük. A 129. sírban a lábszárakon, illetve a 183. sírban a medencén előkerülő vassarló, mindkettő idősebb nő sírja, feltehetően a bajelhárító szerepű eszközök közé tartozik (SOMOGYI 1982, 191-192). 6.2. Fegyverek A temetőben előkerült fegyverek száma rendkívül csekély. A 8. sírban — amely egyébként nő-gyermek kettős sír — egy nyílhegy feküdt a lábcsontoknál, a sír fala mellett. A 178. férfisírban köpüs vas nyílhegy volt a medence bal oldalán. A 182. sírban két, köpűs nyílhegy volt a koponya mellett. Az 541. férfi lószerszámos fülkesírjában csuklózsinórtartós szablya került elő szorosan a test bal oldala mellett, markolata a bal alkaron feküdt, vége a lábszár közepéig ért. A 349. férfisírban egy vaskalapács volt a jobb bokánál, amely minden bizonnyal elsősorban eszköz volt, és csak másodsorban fegyver, ahogyan az a balták, szekercék esetében is jogosan feltételezhető (TOMKA 1979, 70). Övgarnitúrás sírban egyetlen fegyver sem került elő. A fegyver tehát a többi késő avar kori temetőhöz hasonlóan rendkívül ritka melléklet, néhány előfordulása a temető korábbi fázisához köthető. A 8. sírban jelképes/baj elhárító szerepe lehetett. 6.3. Kerámia A temető 34 sírjában fordult elő kerámiamelléklet, ebből 8 férfisír volt, a 467. sírba temetett halott kivételével — aki az aduitus korcsoportba tartozott —, valamennyi maturus korú volt (51., 141., 239., 279., 466., 470., 536. sír). 10 női sírból került el agyagedény (64., 89., 90., 150., 163., 164., 172., 334., 455., 528. sír), illetve egy feltételesen nőnek meghatározott sírból (250. sír). A nők között 4 aduitus korút, 4 maturus korút, 1 senium korcsoportba tartozót és egy közelebbről nem meghatározható korú felnőttet találunk. Gyermeksírból 11 edény vált ismertté. 2 sírban közelebbről nem meghatározható nemű felnőttek, illetve ismét csak két sírban fiatalok nyugodtak. Az edénytípusok közötti megoszlást tekintve többségben vannak a kézzel formált bögrék és fazekak, esetleg tálkák (18 sírban), 9 sírban korongolt, körbefutó bekarcolt vonallal vagy vonalkötegekkel díszített edények voltak, két sírban korongolt korsó (51., 239. sír) került elő, 5 sírban találunk gyorskorongon készült füles bögrét, melyek közül három festett volt (172., 412. sír; festett: 89., 90., 279. sír). Az edények közel kétharmadát a koponya környékére állították (20 esetben), kisebb részük a lábak táján került elő, egy volt ajobb könyökhajlatban, és négy előkerülési helyéről nincs pontosabb információnk. A kerámiamelléklettel eltemetett férfiak felének volt övgarnitúrája, közülük az 51. sír préselt övgarnitúrájával a temető legkorábban megásott sírjai közé tartozik. Két másik övgarnitúra lemezből kivágott véretekből áll (239., 536. sír), egyben pedig egy késői, keskeny pajzs alakú, áttört véretekből álló öntött övgarnitúra volt (279. sír). Három férfisír a temető lószerszámos sírjai közé tartozik (51., 239., 466. sír), és négy sírban találunk ételmellékletként juhkeresztcsontot, illetve -csigolyákat (466., 467., 470., 536. sír). Egyik sírban sem találjuk áldozati állat nyomát. Csak a késői övgarnitúrás sírban került elő tojás. A kerámiamellékletes női sírok közül csak egyben volt áldozati állat, egy részleges juh (90. sír), a húsétel mellékletként adása ezekre a sírokra kevéssé jellemző. Tojást két sírban találunk (163., 528. sír). Három női sírban találjuk a gyorskorongon készült füles bögrék nagy részét (89., 90., 172. sír). A kerámiamellékletes női sírok jellemző mellékletei a gyöngycsüngős fülbevalópárok, illetve a főként dinnyemag, illetve szemes és hengeres formájú gyöngyökből fűzött gyöngysorok. Egy sírban volt esztergált csont tűtartó, egy másikban vaskés, 4 sírnak egyáltalán nem volt melléklete. A gyermeksírok közül a 185. sírban találunk egy részlegesen eltemetett juhot, egy esetben tojásmellékletet (79. sír). A 412. sírban egy gyorskorongon készült füles bögre volt. A kerámiamelléklettel ellátottak közé két zsugorított helyzetben eltemetett halott is tartozott, az ő nemük közelebbről nem volt meghatározható. A kerámiamellékletes sírok között 5 fülkesírt találunk (141., 150., 466., 467., 470., 536. sír) az 59-ből, tehát lényegében ehhez a sírformához sem társul lényegesen gyakrabban a kerámiamellékletadás szokása. A kerámiamelléklettel eltemetett sírok száma a temető összes sírszámához képest alacsonynak mond-