Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások
Terepbejárások, leletmentések és feltárások látszódott. A terület keleti felén humuszszinttel egyáltalán nem számolhattunk, helyette a teljesen átforgatott, sárga, homokos/löszös altalaj volt megfogható mindössze. A feltárást végezte: Litauszki Zoltán. Litauszki Zoltán 627. lelőhely, Danyi-tanya Br, LT 2018. október 9. és november 14. között végeztünk próba- majd megelőző feltárást a Szentes 627. lelőhely, Danyi-tanya nevű régészeti lelőhelyen. Munkánkat Szentes külterületén az Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése az Alsó-Tiszán - Hármas-Körös bal part 0+000-4+342 töltésfejlesztés nevű projekt tette szükségessé. A lelőhely Magyartéstől D-re, a Köröstől K-re, a Kurcától kb. 400 m-re É-ra, a névadó Danyitanyától kb. 50 m-re ÉNy-ra, a Bartucz-tanyától pedig kb. 100 m-re D-re helyezkedik el a jelenlegi árvízi töltésnél. A kutatás a lelőhelyen belül, annak Ny-i szélén történt 1002 nm-en. A töltés oldalánál az eltávolítandó földréteg vastagsága kb. 80-90 cm, míg a terület DK-i szélén ez a mélység 30-50 cm volt. A humuszolást a sárga altalaj elérése előtt megállítottuk, mivel az objektumok foltjai a szelvény DK-i részén már a humuszban jelentkeztek kb. 20 cm-es mélységben. Ezt a régészetileg kedvező helyzetet a töltés melletti területen a mezőgazdasági munkák alóli mentesség okozhatta. A Ny-i szelvényfalnál (töltés mellett) a felső 20/30 cm-t a jelenkori humusz alkotta, alatta 20/30-50/60 cm között sárga agyagos feltöltést figyeltem meg. A feltöltésből származó agyagréteg Ny-K-i irányban folyamatosan elvékonyodott, kb. 50/60 cm-től indult a tömör, szürkésfekete, löszös humusz jelentős mennyiségű bronzkori leletanyaggal, mely 70-100 cm-ig volt követhető, alatta a sárga agyagos, löszös altalaj kezdődött. A feltárt területen egy bronzkori település objektumait, a szelvény É-i részén egy La Тёпе kori fölbemélyített épületet lehetett megfigyelni, mely sötétebb betöltéssel rendelkezett, mint a bronzkori objektumok. Összesen 126 Snr szám került kiosztásra, melyek legnagyobb része a bronzkori telephez köthető egy recens és több megszüntetett jelenség kivételével. A feltárásra került oszlophelyek jelentős része egy hosszúház DNy-i falának oszlopsorához tartozó oszlophelyek, valamint egyéb felszíni objektumokhoz (kisebb épület, kerítés?) tartozó cölöphelyek. Feltártunk továbbá egy földbemélyített, kétoszlopos késő vaskori épületet, valamint 44 gödröt és két sekély árokszakaszt. A feltárt terület középső részén, a kiemelkedés tetején helyezkedtek el legsűrűbben az objektumok. A feltárás segítségével a Körös és Tisza találkozásásnál élő bronzkori és késő vaskori népesség településeinek mindennapjaiba tekinthetünk be. Az elsődleges feldolgozás alapján a leletanyagot főleg kerámia (meglepően sok mészbetétes), állatcsont, patics és kő alkotta, de a viselethez kapcsolható csontgyöngy és egy bronztöredék is előkerült. Több hordozható tűzhely, továbbá az egyik gödörből egy kemence rostélyának töredékei is előkerültek. A leletek alapján a bronzkori településen agancs és vaddisznóagyar felhasználásával, esetleg vadászatukkal számolhatunk. Halászattal (kagyló, halcsont és halpikkely, teknőspáncél) és az állattartás mellett (kutya, szarvasmarha) mezőgazdasági tevékenységgel (őrlőkövek) is foglalkoztak, továbbá a nyersanyagok feldolgozására utaló leletek a csonteszközök (árak és tűk), valamint egy agyagból készített fújtató szája(?) a kerámia/fémművességhez is köthető. A gödrök leletanyagának teljes feldolgozása után még talán több objektum is a késő vaskori házzal egy időszakra tehető majd. Ezek alapján a vaskor ezen időszakában az Alföldre jellemző tanyaszerű település újabb példáját jegyezhetjük a területen. A feltárás munkatársai: Sztankovánszki Tibor, Bereczki Balázs, Hergott Kristóf és Pópity Richárd. Sztankovánszki Tibor 453
