Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)

Terepbejárások, leletmentések és feltárások

Terepbejárások, leletmentések és feltárások objektumai a feltárt terület É-i részén elhe­lyezkedő 12 karám. Többféle formájúak, van közöttük háromkaréjos, egyszerű kör alakú és téglalap alakú is, összesen közel 40 méter hosszan jelentkeztek a feltárt területen. Mind a Pogány-ér melletti kiemelkedésen csoporto­sulnak, ahonnan könnyen elérhető a vízfolyás. A közöttük előkerült sekély, egyszerű kialakítású épülettalán az állatokat őrzők szállása lehetett. A bronzkori objektumoktól élesen elkülönülő csoportban jelentkeztek a szarmata jelenségek a feltárt terület déli részén. A szarmata jelen­ségek többsége méhkasos gödör, melyekben jellegzetes szürke korongolt és kézzel formált szarmata edénytöredékeket találtunk általában. A gödrök között négy sekély, téglalap alakú, középen egy cölöphelyes épület (ház) került elő. Mindegyik DK-ÉNy tájolású, egy ugyanilyen irányú tengelyen helyezkednek el, egymástól azonos távolságra, tehát szépen követhető „ut­cát” alkotnak. A lelőhelyen előkerült legkésőbbi objektum egy közepes méretű Árpád-kori gödör, melyet a fentebb már említett hatalmas bronzkori körárok ÉNy-i részébe ástak bele. Erősen hamus, faszenes folttal jelentkezett, mely határozottan elvált a bronzkori árkok betöltésétől. Viszonylag nagyobb mennyiségű Árpád-kori fazéktöredé­ket találtunk benne, illetve egy fenékbélyeges aljtöredéket. A fenékbélyeg keresztet formáz, a szárak között pontdíszekkel, a 12. század végére vagy a 13. század elejére keltezhető. A lelőhely É felé valójában összeér a Pogány-ér másik partján található Kübekháza-Budzsák lelőhellyel, melyen 2019. májusában ugyancsak középső bronzkori árkok és épület került elő. Afeltárásmunkatársai:KeresztesNoémiNinetta és Litauszki Zoltán régészek, Hergott Kristóf és Borsodi Martin régésztechnikusok. Keresztes Noémi Ninetta Kübekháza - Rábé (K, A, Á) A kübekházi határátkelő és összekötő út épí­tése kapcsán végeztünk régészeti megfigye­lést és bontómunkát a lelőhelyen, közel 9800 négyzetméteren. A lelőhelyen a megelőző években végzett feltárásokon előkerült 135 objektum után további 288 új régészeti jelenséget talál­tunk. A lelőhelyen előkerült legkorábbi leletek a kelta korra keltezhetők, mely egyben újdonság is az eddigi ismeretekhez képest. Összesen hat temetkezésben és 2 gödörben találtunk ilyen anyagot. A kelta jelenségek markánsan egy sávban, a lelőhely középső részén jöttek elő, a természetes kiemelkedés tetején. A leg­jelentősebb ezek közül fiatal nő bolygatatlan sírja. A sírban egy teljesen ép állapotú masszív, sodrottdíszes kék üvegkarperecet, valamint legalább három elemből álló vas nyakéket, bronz gyűrűt és valószínűleg téglalap alakú elemekből álló, többsoros, bronzszerelékek­kel díszített övláncot találtunk. Ez utóbbinak egy részét in situ emeltük ki. A többi kelta sír közel sem ilyen gazdag, legfeljebb egy-egy apró vastárgy (kés, övcsat) került elő bennük. A lelőhelyen a legtöbb jelenség az Árpád-kor időszakára keltezhető. A valószínűleg hatal­mas kiterjedésű településnek a feltárás során főleg az ipari részét sikerült megfigyelni. A leggyakoribb objektumtípusnak a változatos méretű és formájú árkok tekinthetőek. Ezek egy része vízelvezető, mások területhatárolók (karám), míg a legmélyebbeknél felmerülhet valamilyen védelmi funkció is. Több esetben megfigyeltük, hogy az árkok kettesével, vagy akár hármasával futnak, sőt a terület legsűrűbb részén előkerült egy 5 ívből álló árokrendszer is. Nagyon érdekes a feltárt terület D-i részén elhelyezkedő komplexum, mely egy nagyméretű, meglehetősen mély körárokból, annak belső ívén elhelyezkedő két kútból, az árok bejáratánál elhelyezkedő (kaput tartó?) cölöphelyből és egy további sekély árokból állt. Mindemellett a korábbi feltárások adataival jól összecsenge­nek a megfigyelt kemencebokrok, a nagyobbhoz összesen 7, a kisebbhez 5 kemence tartozott. A kemencék platnija alatt sokszor találtunk kerámiaréteget és több esetben is sikerült megújított platnit dokumentálnunk. A megelőző feltáráson előkerült vasműves műhely mellett ritkaságszámba menő tímárműhely is előkerült, melyben két téglalap alakú, erősen szerves betöltésű cserzőgödröt is dokumentáltunk. 449

Next

/
Thumbnails
Contents