Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Bene Viktor - Hegedűs Anita - Kiss Anett - Pusztai Bertalan: Bűn és bűnhődés. Az egészség társadalmi konstrukciója szegedi fiatalok körében
Bene Viktor - Hegedűs Anita - Kiss Anett - Pusztai Bertalan Bűn és bűnhődés Számos mentális zavart megelőzhetünk azáltal, hogy fejlesztjük a magabiztosságot, az egyén saját magáról alkotott képét (Taylor - Sallis - Needle 1985). Különböző életkorban és társadalmi csoportokban az aktivitás és a testmozgás természetesen más és más lélektani hatástvált ki. Az idősebbek számára hasznosabbnak mutatkozhat a testmozgás bevezetése a mindennapokba, mint a fiatalabbak számára. Kutatások bizonyították, hogy a heves és tartós sportolás csökkenti a stresszre adott élettani válaszokat (Cantor - Zillmann - Day, 1978; Sinyor et al. 1983; Zimmerman - Fulton 1981). Ezzel a streszsz kezelésére általánosan javasolt meditációs technikáknál sokkal tartósabb és hatásosabb eredményt lehet elérni. A mentális és fizikai egészség közötti kapcsolatot vizsgálva három lehetséges magyarázat körvonalazható: (1) a fizikai aktivitás jó mentális egészségi állapothoz vezet, (2) a megfelelő mentális állapot késztetheti az egyént arra, hogy fizikailag aktív legyen, (3) a fizikai aktivitás és a mentális egészség egy harmadik változóhoz köthető (Stephens 1988). Az utóbbi magyarázatot vizsgálva elmondható, hogy mind a fizikai aktivitás, mind a mentális egészség függ a nemtől, kortól és társadalmi-gazdasági státusztól. Más tényezők is, például a fizikai egészséggel kapcsolatos aspektusok (pl. túlsúly) elképzelhetőek, hogy a fizikai aktivitás és a mentális egészség közötti kapcsolat indukálói lehetnek. Viszont, ha a fizikai aktivitás és a mentális egészség biológiailag, akár genetikailag összeköttetésben van, akkor lehetséges, hogy nem jó megoldás kizárólag a fizikai egészség kérdéseinek vizsgálata a kapcsolat tanulmányozásakor. A depressziós emberek általában kerülik a sportolási lehetőségeket. Azonban az nem bizonyított, hogy a sport űzése és a testmozgás a hangulattal függ össze. Egy ülő életmódot folytató ember, ha jókedvű, miért változtatná meg a napi rutinját? Hasonlatosan: ha a szorongás és az alacsony önbecsülés elkedvetleníthet a testmozgástól, nem feltétlenül biztos, hogy a nyugodtság és a magabiztosság erősíteni fogja a mozgás utáni vágyat. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a megfelelő mentális egészségügyi állapot, annak ellenére, hogy elengedhetetlen követelmény, nem elégséges feltétel a testmozgás megkezdéséhez (Stephens 1988). Vizsgált fiatal korcsoportunk nagyon határozott véleménnyel bírt testmozgás és egészség összefüggéséről. A kutatás módszertana A kutatás során kvalitatív vizsgálati módszert alkalmaztunk. A kiválasztott korcsoport tagjaival két fókuszcsoportos interjút készítettünk 2018 tavaszán. Az interjúalanyokat igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy ne ismerjék egymást. A kiválasztás során három kritériumot határoztunk meg: az alanyok 18-35 év közöttiek, Szegeden élők legyenek, valamint ne rendelkezzenek egészségügyi munkatapasztalattal. Az interjúkat videokamerával és diktafonnal egyaránt rögzítettük, az interjúkon egy fő kérdező és két fő asszisztens vett részt. Az interjúalanyokat az interjú rögzítése előtt tájékoztattuk a kutatás legfontosabb adatairól, hátteréről, illetve biztosítottuk az anonimitást, melyet ebben a tanulmányban is tiszteletben tartunk. Az interjúkon öt férfi és négy nő vett részt, a legfiatalabb alanyok 21, a legidősebb résztvevők pedig 30 évesek voltak. Egy fő szakközépiskolai végzettséggel, négyen érettségivel, hárman főiskolai, egy fő pedig egyetemi végzettséggel rendelkezett, mindannyian Szegeden élnek. A megkérdezettek többsége, hat fő nem szorul rendszeres orvosi kezelésre, és nem kapott az elmúlt öt évben kórházi kezelést. Ezek alapján elmondható, hogy a résztvevők valószínűleg a fiatal koruk miatt nem rendelkeznek erőteljes tapasztalattal a hazai egészségüggyel kapcsolatban, és nem kell egészségüket kórházi vagy rendszeres orvosi kezeléssel karban tartani. Az első fókuszcsoportos interjú 1 óra 34 percig, a második interjú pedig 1 óra 25 percig tartott. Mindkét interjút a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán rögzítettük a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék termében, semleges környezetben. A fókuszcsoportos kutatást félig strukturált kérdőív alapján készítettük el: az interjú során követtük az előre meghatározott kérdések 391
