Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Pintér Zsófia: Városrészi fesztiválok - egy közhasznú egyesület értékmentő munkája Szentesen
Pintér Zsófia Városrészi fesztiválok - egy közhasznú egyesület értékmentő munkája Szentesen A rendezvény alapötlete néprajzi és történeti adatokra épül, ami a továbbiakban is arra ösztönzi a szervezőket és a fogékony résztvevőket, hogy tárják fel és gyűjtsék össze minden olyan személyes, képi és tárgyi adataikat, amelyek a határrész életét dokumentálják. A rendezvény célja, hogy kinyissák a város kapuit, s elérhetővé tegyék az értékeket a régió lakosai számára.22 A fesztivál hatóereje nem csak a helyiek által ismételgetett hagyományőrzés, hanem a településfejlesztés is. Magánkezdeményezések során igyekeznek a Kiséri Napokhoz és a Lepény váró Fesztiválhoz hasonló módon megmutatni egyéb szentesi városrészeket is, például Hékéden, a Nagyhegyi Napokon. Több civil kezdeményezés is volt a településen - mondhatjuk, hogy egyfajta divathullám söpört végig a 2000-es évek elején az önmagukat megmutatni kívánó városrészek között. Magyartésen és Kajánújfaluban Kovács János indított hasonló jellegű programot. Mára azonban ezek a városzrészi rendezvények nem örvendenek töretlen sikernek. A hanyatlás, illetve a látogatószám-csökkenés hátterében a város kulturális tevékenysége, a támogatások és az érdeklődés hiánya áll. A Kiséri Napok egyhetes programsorozatként él tovább, s a Lepényváró Fesztivál jövő évi formája is meglepetést tartogat - annak 22 (http://www.varosivisszhang.hu/?p=4430) (2019.04.08.) ellenére, hogy ez a fesztivál a kereteihez képest sikeresnek mondható. A lapistóiak identitásának fejlesztésére, növelésére irányuló cél megvalósul - a külterületen élők érzik, hogy a város figyelme rájuk is irányul, nem rekednek ki a társadalomból. Legalább minden évben egy napon a terület értékeire helyeződik a hangsúly és felidézik a múltat, az emlékeket, őrzik és tovább is viszik a hagyományokat. A lokalitás konstrukciójának alapja kulturális elemek, esetünkben a paraszti állattartó életmód és a pásztorok egyik étele, a lepény készítése és annak fogyasztása az, ami biztosítja a helyiek önkéntes és önfeledt részvételét az eseményen. A fesztivál egy vállalható és vonzó helybeliség kialakítására adhat lehetőséget (Pusztai - Neill 2007, 13). Az érdekesség itt abban rejlik, hogy nem a városvezetés, hanem egy civil szervezet, azon belül is a vezető szívügye, hogy gyermekkori lakóhelye ne pusztuljon tovább, hanem támogatásokat kapjon és épüljön, szépüljön. A túlélés útját látja a szervező a fesztivál meglétében. Tudniillik napjaink fesztiváljaiban a településfejlesztés, a közösség- és a látványteremtés egyszerre jelentik a településrész életképességének biztosítását. 381
