Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Pintér Zsófia: Városrészi fesztiválok - egy közhasznú egyesület értékmentő munkája Szentesen
Pintér Zsófia Városrészi fesztiválok - egy közhasznú egyesület értékmentő munkája Szentesen A szervezők szerint a lapistói Lepényváró Fesztivál fő célja, hogy törődjenek a helyiekkel: színt vigyenek a hétköznapjaikba, úgy érezzék, hogyLapistón is történik valami. Emellett további célként jelölték meg a szervezők a hagyományőrzést, a népművelést és a helytörténet feltárását. Dömsödi Teréz tervei között az is szerepel, hogy ebből a „kis szegényes” fesztiválból idővel nagyobb szabású, turisztikai programként szolgáló eseményt hozzon létre, de egyelőre a hely infrastruktúrája és az anyagiak határt szabnak elképzeléseinek.17 A fesztivál legfőbb támogatói az előbb említett Május 1. Agrár Zrt., ezen kívül a szentesi önkormányzat, a Coop élelmiszer Kft., a gádorosi Varga Pékség, Szarvas Pál és Borsos Zsigmond agrárvállalkozók. 1000-1200 fő fordul meg a rendezvényen évente. A résztvevőket a lapistóiak, a szentesiek és a környező települések lakosai (pl.: fábiánsebestyéni, nagymágocsi] alkotják. A felsoroltak közül a szentesi látogatók vannak a legtöbben, akik között vannak Lapistóról elszármazottak, és olyanok is, akiket egykori munkahelyük vagy ismerőseik kötik mai napig ehhez a helyhez (a nagymágocsi és fábiánsebestyéni látogatók esetében szintúgy]. A résztvevők korát tekintve elmondható, hogy minden generáció jelen van: gyermekek, fiatalok, középkorúak és idősek is. Elmondható, hogy talán az 50 év felettiek vannak többségben, akik főleg Szentesről érkeznek. Megfigyelhető, hogy a városból érkezők sokkal aktívabbak a fesztiválon, főleg a vetélkedőkön és a versenyeken, a lapistóiak mindinkább a háttérben maradnak. Dömsödi Teréz is említette, hogy a helybéliek az első fesztivált is nagyon nagy csodálkozással fogadták, többen voltak, akik az utcára sem mertek kimenni, csak úgy apránként szivárogtak a fesztivál helyszíne felé.18 2019-ben is hasonló volt megfigyelhető: családonként vagy kisebb csoportokban érkeztek a helyiek a helyszínre, voltak, akik csak kívülről, pl. a buszmegállóból szemlélték az eseményeket. 17 Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék Kutatószemináriuma, 2011 18 Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék Kutatószemináriuma, 2011 A helyi kultúra gyökerei és azokhoz való visszatérés a fesztivál során A Lepényváró Fesztivált az egykori Május 1. Termelőszövetkezet mára csaknem elnéptelenedett irodája előtti téren rendezik. Az irodával szemben rég bezárt öreg malom áll, már csak a mázsa árválkodik benne. Az egyesület tervezi az épület műemlékké nyilváníttatását. Az irodában egy téesztörténeti kiállítást hozott létre Dömsödi Teréz.19 A Szentesi Május 1. Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet 1962-ben alakult meg a nádashalmi területeken gazdálkodó Kossuth, a dónáti Új Élet és a lapistói Vörös Csillag TSz-ek öszszevonásával. Az elnevezést az alakuláskor megválasztott elnök, Molnár Lajos javasolta, aki a rendszerváltásig irányította a szövetkezetét. A szövetkezeti tagok három évig nem léphettek ki, de cserébe a vezetőség részművelést vezetett be, ami ösztönözte a hatékony munkavégzést és az eredményes gazdálkodást. A '60-as évek végére a TSz fejlődése lendületet vett: istállók, műhelyek épültek, és a gépállomás közreműködésével felgyorsult a termelőmunka gépesítése. A gazdálkodásban hasznosított terület, és a tagok száma is gyarapodott. Kutat fúrtak a régi kocsma mellé a falu centrumában. A Május 1. Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet 2500 hektáron gazdálkodott, a '70-es években a legjobb szövetkezetként tartották számon, amit elismerő oklevelek bizonyítanak. Több, kisebb fejlesztés mellett sertéstelepet is létesítettek. A Kórógy melletti és a dónáti homokbánya gazdái voltak. A hetvenes években a dolgozói létszám elérte a 300 főt. Legjelesebb közös ünnepük a május elseje volt, amikor vacsorával egybekötött öszszejöveteleket (banketteket] rendezek. Az ilyen alkalmakkor neves előadóművészek is felléptek a régi magtárban. Ide nyúlt vissza a Lepény váró Fesztivált szervező egyesület, a bankett felelevenítésével. „A bankett a mai kor szokásainak megfelelő állófogadás jellegű összejövetel, ahol a finom falatok mellett, egymással találkozva, 19 https://www.szabadfold.hu/gazdanet/lapistoi_merengok (Letöltve: 2019.04.08.] 379
