Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Juhász Antal: A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században
juhász Antal A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században A tanyától északra, kb. 120-130 méterre volt a szélmalom, kelet felé hasonló távolságra az olajütő épülete.9 A nagyanya, Fogas Eszter jussán - úgy mondták: a Fogas-féle földön épült tanyában családos lakó élt. A semlyék szélén lévő harmadik tanyába szintén lakót fogadtak be. Ugyancsak lakót engedtek a Veszelka Luca által jussolt tanyába, így az 1920-30-as években jó ideig három tanyájukban is házatlan, szegényparaszt családok laktak. A lakó évente tartozott gondozni: tapasztani, meszelni a házat, s általában a gazda földjén vállalt részes munkát: aratást, harmados kukoricát. Voltak családok, melyek tíz-tizenöt évig az Imre-birtokon laktak, míg saját házba költöztek. Imre János ötödik tanyája szőlejében épült. 1928-ban a régi tanya helyén Imre János üveges verandás új házat épített (3. kép]. Abban az évben a gazda meghalt, és utána gyermekei közösen gazdálkodtak. 1929-ben osztották el a vagyont hat élő gyermeke között: Etel Valéria (1900-1976) -PetákNándor(1896-?J Antal (1904-1940) István (1906-1954) — Bárkányi Anna Ferenc (1908-1980) — Széli Rozália (1912—?) Rozália (1914-1974) — kétszer házasodott, gyermektelen József (1916-2006) — Rabi Anna Egyenlően osztoztak. Imre Ferenc 24 kát. holdat kapott az apai részből. Elosztották a jószágállományt is: neki 2 ökör és 1 tinó, 2 ló és 17 birka jutott. Amikor 1933-ban megnősült, az anyai örökségül a családhoz került Veszelka-tanyába költözött, melyet addig lakónak adtak ki. Felesége, az alsó-gajgonyai Széli Rozália 27 holdat jussolt. Mivel az a föld távol esett tanyájuktól, a kapást kiadták harmadából, a kalászost meg részesek vágták tizedén - emlékezik. A legfiatalabb utód, József örökölte a felújított tanyát, amit a földek elosztásakor vettek 9 Szeged sz. kir. város határának térképvázlata 1887. Kéziratos, színezett térkép a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárában (MFM-NA). Imre Antal tanyáját a 73. szelvény ábrázolja. figyelembe: az apai részből arányosan kevesebb földet kapott. Viszont ő lett szülei gondviselője. Peták Nándor dorozsmai gazdacsaládból származott szegedi földre. Virilistaként tagja lett Szeged város képviselőtestületének. A Szegedfelsőközponti Gazdasági Egyesület elnöke volt, majd országgyűlési képviselő. Emlegették, hogy parlamenti képviselőként, mikor nyáron hazajött, együtt kaszált a részes munkásokkal (Csíkvári 1938, 428). Az 1928-ban megözvegyült Imréné, Veszelka Luca a ’30-as évek végén osztotta el szüleitől jussolt földjét - fia úgy mondta: az anyai részt. Imre Ferenc akkor 17 holdhoz jutott, így az apai résszel és felesége örökségével együtt 68 kát. holdon gazdálkodott. Az 1930-as évek végén gazdaságának állatállománya: 4 ökör, 6 tehén, 4 ló, 5-6 anyakoca a szaporulatával, 80-85 birka, kb. 100 pulyka, kb. 100 liba, százával baromfi. Évente 15-20 disznót hizlalnak, 3 hízót saját szükségletükre vágtak le. A birkákat nyáron kiadták a Sándorfalva alatti Vetrószékre legelőre. A tejhasznot a juhász értékesítette, a gazdának a májusban nyírt gyapjú és bárányok eladása hozott jövedelmet. A tanya körüli több holdas /centesben a disznók, pulykák, libák és a baromfi bőven találtak legelnivalót, úgyhogy pásztorgyereket nem is kellett mindig fogadniuk. Imre Ferenc 3 hold szőlőt telepített, feleségének Gajgonyában volt 2000 négyszögöl szőleje. A bort Tombácz szegedi vendéglős és a szőregi resti bérlője vásárolták, akik állandó vevői voltak. A szántóföld kétharmadán kalászos, egyharmadán kapás növényeket termeltek, ahogy általánosan elterjedt nagyobb gazdaságokban. Imre János gondosan megválasztotta, melyik földbe milyen gabonafélét vetett. „A legjava földekben, az alacsonyan fekvő részekben zab, a partosán, vagyis a magasan fekvő homokföldön rozs volt a vetemény." (Imre József) Az átmeneti, sem mély fekvésű, sem partos földeken búzát vetettek. Búzának jól megtrágyázták a földet. Háromévenként trágyáztak. Egy holdra 150-200 mázsa trágyát hordtak. Egy megrakott ökrösszekérre 25 mázsa, egy igás kocsira 10-12 mázsa trágyát számoltak. A trágyát a szántóföld szélén szarvasnak mondott rakásba hordták, ahol összeérett, és onnan 360
